Az Európai Unió brüsszeli bizottsága múlt péntekig adott határidőt a francia kormánynak arra, hogy ismertesse, milyen eszközökkel akarja csökkenteni államháztartási hiányát, ami az idén előreláthatólag a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékára rúg. Párizs ezt nem tette meg, sőt előzőleg a 3,6 százalékos deficitet előirányzó 2004-es költségvetési tervezet elfogadásával nyilvánvalóvá tette, hogy nem szívügye betartani a valutauniós stabilitási és növekedési paktumban rögzített 3 százalékos limitet. Bár ilyen helyzetben hivatalosan szankciókat kellene foganatosítani a renitens ország ellen, a valutauniós pénzügyminiszterek tegnap este kezdődött tanácskozása előtt elemzők kizártnak tartották, hogy erre sor kerül. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy a német pénzügyminiszter megszavazná Franciaország megbüntetését akkor, amikor saját országa hasonló cipőben jár. A német áht-hiány tavaly 3,5 százalék volt, s az idén Hans Eichel pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint túllépheti a várt 3,8 százalékot.
Elemzők szerint most, hogy a két legnagyobb gazdaság tartósan a megengedettnél magasabb deficitet produkál, az eurózóna többi kormánya nemigen tehet mást, mint hogy csendben jegeli a paktumot. Sok közgazdász nem is tartaná ezt különösebben problematikusnak. A valutaunió hitelének persze nem tesz jót a lazaság - habár az eurót a magas deficitek láthatóan nem akadályozták meg az erősödésben -, de ennél nagyobb kárt okoz, ha recesszió idején kiadáscsökkentésre és/vagy bevételnövelésre kényszerítik a kormányokat.
Papp Zoltán