Lengyelországban megfelelt, Csehországban viszont rácáfolt a várakozásokra a varsói, illetve a prágai jegybank döntése, hogy 25 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot. Az elemzők számítottak rá, hogy a lengyel központi bank monetáris tanácsa (RPP) 5,25 százalékra mérsékli a hitelköltségeket, hiszen az éves infláció már csupán 0,4 százalékos. Csehországban is az inflációs nyomás hiányával magyarázta Zdenek Tuma, a központ bank kormányzója a meglepő lépést, amelynek nyomán 2,25 százalékra csökkent az alapkamat, májusban ugyanis egyáltalán nem emelkedtek a fogyasztói árak. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint ugyanakkor a két bank döntése azt mutatja, hogy az Európai Központi Bank (ECB) mind nagyobb befolyást gyakorol a régió monetáris politikájára. Olyan véleménnyel is találkozni lehetett, hogy a cseh kamatcsökkentésnek az egyetlen indoka az ECB politikájának követése volt, ami várhatóan ezután is meghatározó lesz a prágai jegybank számára.
Lengyelországban hat hónap alatt ez volt a hatodik, a 2001-ben kezdődött gazdasági stagnálás óta pedig a huszadik kamatcsökkentés, de a hitelköltségek így is az eurózóna átlagának több mint kétszeresét teszik ki. Az elemzők véleménye szerint ezért még az idén legalább 50 bázisponttal fognak esni a kamatok. E folyamat az utóbbi hónapokban kezdi meghozni élénkítő hatását a gazdaságra: az első negyedévben a gazdaság növekedési üteme több mint négyszerese volt a tavalyi első három hónapénak, miközben nem nőtt az infláció - emlékeztetett a Bloomberg. A jegybank monetáris politikai tanácsának ennek ellenére komoly aggályai vannak, attól tart, hogy a kormány mélyponton levő népszerűsége javítása érdekében engedni fogja, hogy elszaladjanak a költségvetési kiadások. Az új pénzügyminiszter ennek várhatóan nem tud majd gátat vetni, miután az új felállásban már nem ő, hanem a gazdasági miniszter felel a gazdaságpolitika alakításáért.
Barabás János T.