Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyes hírek szerint Irak látványosan jelezte, hogy készül a háborúra. Bagdad korábban kijelentette, hogy kész lerombolni olajtermelő kapacitásait; az IRNA iráni hírügynökség tegnap arról számolt be - idézte az MTI -, hogy az iraki légierő több olajkutat és más olajipari berendezést semmisített meg, meg nem nevezett időpontban.
Az akció során állítólag több tíz kilométeres körzetben mintegy 2500 célpontot bombáztak. A jelentést más források még nem erősítették meg, Irak oroszországi nagykövete pedig a Reuters szerint egyenesen cáfolta.
Az iraki termelés, illetve export esetleges kiesésének várható következményeit a piaci szakértők is csak találgatják. A Reuters által megkérdezett elemzők némelyike úgy véli, az OPEC-országok - élükön Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emirátusokkal - bőven fedezni tudnák nemcsak az iraki export elmaradását, hanem még az észak-kuvaiti olajmezők lezárása okozta veszteségeket is. Az optimista nézeteket az is erősíti, hogy a fűtési szezon lassan véget ér a nagy olajfelhasználó országokban. A pesszimisták viszont arra emlékeztetnek, hogy az OPEC már így is kapacitásai csúcsának közelében jár. A szervezet ugyanakkor szeretné elkerülni, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) országai stratégiai készleteik megnyitásával reagálnának, miként azt az 1991-es Öböl-háború idején tették, hatalmas áresést okozva az olajpiacon. (Az olajpiacról lásd még írásunkat a 15. oldalon.)
Sorsdöntő lehet az iraki válság szempontjából az ENSZ Biztonsági Tanácsának mai ülése, ahol Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője beterjeszti utolsó jelentését. A vétójoggal rendelkező Franciaország és Oroszország - együtt a nem állandó tag Németországgal - szerdán úgy nyilatkozott: nem hagynak jóvá egy olyan új ENSZ-határozatot, amely lehetővé tenné a háború megindítását. Csütörtökön az ugyancsak vétójoggal bíró Kína csatlakozott a nyilatkozathoz, amelyet az EU soros elnöki tisztét ellátó Görögország külügyminisztériuma is üdvözölt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia viszont mielőbbi szavazást akar elérni a BT-ben az Irakkal kapcsolatos új határozatról - értenek egyet megfigyelők. A két ország kormányzati illetékesei szerint a francia-orosz-német hármas valójában azt akarja elkerülni nyilatkozatával, hogy vétójoguk érvényesítésével kénytelenek legyenek szembefordulni az angolszász szövetségesekkel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. A szakítást a másik oldalon se szeretnék - derül ki a BBC értesüléséből, amely szerint Nagy-Britannia olyan változtatásokat javasolt a tervezett új határozaton, amelyek értelmében Irak időt nyerhetne - napokban mérhetően - teljes együttműködése demonstrálására.
