Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évre marad a rég várt világgazdasági fellendülés beindulása - közölte tegnap kiadott jelentésében az OECD, megállapítva, hogy már az idén is mutatkoztak ennek jelei, az év eleji nekilendülés azonban hamar kifulladt. A részvénypiacok - részben a sorozatos vállalati botrányok hatására - az Egyesült Államokban és Európában a kilencvenes évek közepe, Japánban a nyolcvanas évek eleje óta nem látott mélypontokra süllyedtek, magukkal rántva a bizalmi indexeket is. Az OECD vezető közgazdásza, a jelentést aláíró Jean-Philippe Cotis szerint a profitkilátások mára valamit javultak, de még idő kell ahhoz, hogy a befektetők és a háztartások túltegyék magukat a bukásokon.
A szervezet országainak zömében legalább 2003 közepéig visszafogottak maradnak a kiadások; az egész fellendülés lassú, törékeny és szabálytalan, ráadásul nagyrészt attól függ, miként alakul a helyzet az Egyesült Államokban. Az OECD mostani előrejelzése szerint az idén 2,3 százalékkal bővül az ország GDP-je és csak 2004-ben emelkedik 3,5 százalék fölé a növekedés. Az eurózóna ezt meglehetős távolságból követi, az idei 0,8 százalékos növekedés 2004-re 2,7 százalékra gyorsul föl. (Az előző féléves OECD-jelentés 2002-re még 1,3 százalékos növekedést prognosztizált az eurózónának.) A Fednek a mostanra elért 1,25 százalékos mélységben kell tartania az irányadó kamatot, amíg a konjunktúra be nem indul - szögezi le a jelentés, hozzátéve, hogy várhatóan az Európai Központi Bank (ECB) is lefarag 50 bázispontot a közeljövőben a most 3,25 százalékos kamatból. Az OECD arra számít, hogy a fellendülés beindulását követően a Fed 2004 végére 3,75 százalékra, az ECB pedig 4 százalékra viszi fel a kamatot az árak kordában tartása érdekében.
E prognózisok valóra válása nagymértékben függ attól, lesz-e háború Irak ellen; annak nyomában ugyanis újabb olajválság járhat, amely most a gazdasági ciklus nagyon nehéz szakaszában kapná el az érintetteket. Ha egy évig a mostaninál átlag 10 dollárral drágább lenne az olaj, az az OECD közgazdászainak számításai szerint negyed százalékpontot vinne el a fejlett országok GDP-jéből és fél százalékponttal nyomná feljebb az inflációt.
Az OECD amiatt is kifejezte aggályait, hogy az eurózóna gazdaságainak költségvetési keretfeltételeit megszabó stabilitási és növekedési paktumot fellazíthatják, engedve a mind erősebb politikai nyomásnak. A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a költségvetések összeállításakor nem veszik eléggé figyelembe az európai társadalmak elöregedésével kapcsolatosan várható kiadásokat. Márpedig ezek a GDP 6-7 százalékára növekedhetnek az évszázad közepére az OECD országaiban, ami kezelhetetlen terhet jelenthet a következő generációk számára.
(NAPI)
