A harmadik negyedévben alig 0,3 százalékkal nőtt az olasz GDP az előző negyedévhez képest, év/év alapon pedig 0,5 százalékos bővülést mutatott ki a statisztikai hivatal. Negyedéves összevetésben ez a legjobb teljesítmény 2001 első három hónapja óta, de a Reuters által megkérdezett elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha munkanapok szerint kiigazítják az adatot, akkor gyakorlatilag stagnálásról lehet beszélni.
A negyedéves adaton mély nyomot hagyott az olasz ipar visszaesése: szeptemberben hó/hó alapon 0,5 százalékkal, év/év alapon 2,7 százalékkal csökkent a termelés, semmivé téve a váratlanul jó július-augusztusi eredményeket. Különösen aggasztóan alakult a fogyasztási javak gyártása, miután az olaszok jó ideje erősen visszafogják a költekezést. Az októberi fogyasztói bizalmi index pedig már csaknem hatévi mélypontra süllyedt, részben a növekvő infláció, részben a FIAT válsága miatt. A legnagyobb magánkézben lévő olaszországi munkaadó októberben jelentette be, hogy egyebek közt több mint 8 ezer alkalmazottja leépítésével és üzemek bezárásával próbál úrrá lenni autógyártó részlege krízisén.
A negyedik negyedévet illetően a legtöbb elemző még rosszabbat vár. A brüsszeli bizottság már 1,4 százalékról 0,4 százalékra szállította le az idei olasz GDP-növekedésre adott prognózisát, a kormány egyelőre tartja magát 0,6 százalékos növekedési céljához (a középtávú gazdasági programban ez még 2,3 százalék volt az idei évre). Rómának a lassulás mellett a költségvetési hiány növekedésével, illetve a GDP csaknem 110 százalékára rúgó adósságállománnyal is meg kell küzdenie, ennek érdekében a héten életbe léptették a közkiadások befagyasztásáról szóló, szeptemberben elfogadott rendeletet. A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy az idén a büdzsé hiánya nem lépi túl a GDP 2,1 százalékát; hivatalos források szerint ez az eddigi költekezési tempó mellett nem lesz tartható. Az olasz adósság/GDP arány messze a legrosszabb az eurózóna 12 tagországában, a maastrichti kritériumok legfeljebb 60 százalékot írnak elő.
Sz. M.
