Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Iraknak péntekig kell döntenie, hogy beengedi-e az ENSZ fegyverzetellenőreit. Az iraki parlament tegnap egyhangúlag az elutasítás mellett szavazott, a végső szót azonban Szaddám Huszein mondja majd ki. A BBC News elemzőinek véleménye szerint az iraki elnök látványosan vonakodva, de elfogadja az ENSZ-határozatot, amivel időt nyer. Az iraki elfogadástól számított 45 napon belül az ellenőröknek be kellene fejezniük vizsgálódásaikat, s a 60. napra kellene elkészíteniük jelentésüket a Biztonsági Tanács számára. Ha Szaddám Huszein az elutasítást választja, vagy Irak nem tartja be az ENSZ előírásait, az USA kész a háborúra, amire viszont március előtt rá kell szánnia magát, mert később már hőség lesz a sivatagi térségben.
A The Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése szerint - amelyet az USA kongresszusának költségvetési hivatala által készített tanulmányok is alátámasztanak - az Irak elleni háború rövid lenne, és nem okozna számottevő károkat az olajtartalékokban. Az olajárak a háborús készülődés során néhány hétre felszöknének, akár 35-40 dollár/hordóig, majd meredeken visszaesnének, amint kiderül, hogy az ellátás fenntartható. (A Brent minőség ára a szeptemberi 31 dolláros csúcshoz képest mára 25 százalékkal csökkent, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Szaúd-Arábia bármilyen, háború okozta kiesést pótol majd.) Az olajárak növekedése nem egyformán sújtaná a világot - teszi hozzá az EIU. Legkevésbé az USA szenvedné meg, tekintve hogy a kormányzat nagy stratégiai olajtartalékokkal rendelkezik, ráadásul az utóbbi időben alternatív beszerzési forrásokat is biztosított magának Afrikában és Latin-Amerikában. Európa és különösen Japán már sokkal jobban rá van szorulva a közel-keleti olajra, mindazonáltal az összes fejlett ipari ország nagymértékben csökkentette olajfüggőségét az utóbbi évtizedekben. A fejlődők azonban ezt nem tehették meg, s vélhetően ők lesznek a legnagyobb vesztesei egy tartósan magas olajárnak. Az esetleges háború közvetett hatásait nehezebb felmérni, annyi biztos, hogy baljósabbak, és szélesebb kört érintenek. A félelmek nyomában már most alacsonyabb növekedés, magasabb infláció és nagyobb arányú munkanélküliség jár a nyugati országokban is. Ezt igazolta a Federal Reserve is, amikor múlt szerdai, váratlanul nagyarányú kamatcsökkentését egyebek közt a geopolitikai bizonytalansággal indokolta. A Fed szerint ez már eddig is visszafogta a vállalati beruházásokat meg a fogyasztói kiadásokat, és nyomot hagyott a piacokon. Nem szabad elfelejteni - emlékeztet a BBC News -, hogy 1991-ben, az Öböl-háború idején, az addig ingatag piaci és a befektetői bizalom gyorsan magához tért, amint végre megindultak a szárazföldi harcok.
(NAPI)
