George W. Bush elnök tegnap szövetségi vizsgálóbizottság létrehozását rendelte el, és ezzel megtette az első lépést ahhoz, hogy hatalmi szóval kényszerítse ki a munka felvételét az Egyesült Államok 29 csendes-óceáni kikötőjében. Bush azt követően kényszerült erre, hogy vasárnap kudarccal végződtek a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, így a kikötők tegnap is zárva maradtak. Az elnöknek az 1947-ben elfogadott Taft-Hartley-törvény alapján jogában áll kimondani, hogy egy sztrájk vagy egyéb munkahelyi akció a nemzetbiztonságot veszélyezteti. A jogszabály első lépésként vizsgálóbizottság létrehozását írja elő, amely felméri a gazdasági kárt és eldönti, hogy a felek jóhiszeműen jártak-e el a tárgyalások során.
A bizottsági jelentés elkészültét követően a szövetségi bíróság az elnök felkérésére elrendelheti a munka felvételét az ILWU szakszervezet által képviselt 10 500 alkalmazott számára, legfeljebb 80 napra. A Taft-Hartley törvény lehetőségeivel utoljára Carter elnök élt 1978-ban, a szénbányászsztrájk idején, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy alkalmazása eddig nem volt túl sikeres. A 80 nap alatt ugyanis ritkán sikerül megállapodni a vitás kérdésekben. A kikötők lezárását a nyugati parti hajótársaságokat és kikötői vállalatokat képviselő PMA munkaadói szövetség rendelte el szeptember 29-én, mivel úgy ítélte meg, hogy a munkavállalók törvénytelen munkalassító akcióba kezdtek, miközben folytak a tárgyalások a kollektív szerződés megújításáról.
A tengeri kereskedelem jelentős részének megbénulása egyes becslések szerint napi 1 milliárd, más számítások szerint 2 milliárd dollár veszteséget okoz az USA gazdaságának, miután a 29 érintett kikötő átlagosan évi 300 milliárd dollár értékű árufogalmat bonyolít le. A kiesés komoly csapás az amúgy is gyengélkedő gazdaságra, de a hatásai Ázsiában is hamarosan érezhetők lesznek, mert az exportszállítmányok nem juthatnak el az amerikai piacra. A sztrájk nyomán ugrásszerűen megnőttek a csendes-óceáni járatokat üzemeltető légitársaságok fuvarmegrendelései, miután az ázsiai exportcégek mind nagyobb arányban választják a költségesebb alternatívát annak érdekében, hogy az áruik karácsonyig eljussanak az amerikai fogyasztókhoz. Hongkongi illetékesek szerint mintegy 200 hajó vesztegel az USA kikötőiben, ezek többsége Ázsiából, elsősorban Hongkongból érkezett. Ha a sztrájk azonnal véget érne, akkor is legalább egy hónapba telne az ottrekedt áruk elszállítása.
G. T.
