A lakhatási költségek, a ruházati cikkek, a dohányféleségek és az energia drágulásától hajtva a júliusi 0,1 százalék után augusztusban 0,3 százalékkal, április óta a legnagyobb mértékben nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban - derül ki a washingtoni munkaügyi minisztérium tegnap kiadott jelentéséből. A Wall Street-i konszenzus 0,2 százalékra számított.
A 12 havi infláció 1,5 százalékról 1,8 százalékra gyorsult fel, ami azt jelenti, hogy egy év óta először haladta meg a Fed 1,75 százalékos egynapos irányadó kamatát. Ezzel feltehetően kikerül az elemzői repertoárokból a gyenge vállalati eredmények miatt az árérvényesítő képesség hiányából levezetett deflációs félelmek emlegetése. A piacokon mindenesetre szinte készpénznek veszik, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) a jövő heti ülésén nem csökkenti a negyvenéves mélyponton lévő kamatot, hiszen a kamat határidős jegyzése azonnal 6 bázisponttal, 1,75 százalékra ugrott, az államkötvényhozamok emelkedni kezdtek, a dollár pedig tovább gyengült az euróhoz képest, mert nem lehet számítani a monetáris enyhítés élénkítő hatására. A külkereskedelmi hiány alakulása alapján a gazdaság lendületvesztése azonban nem fenyeget, sőt inkább valamelyes gyorsulásra lehet következtetni. Eddig ugyanis az elemzők a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 3-3,5 százalékos bővülését valószínűsítették, de a becslés azon a feltételezésen alapult, hogy a külkereskedelmi deficit nő. A tények azonban nem ezt mutatják: a júniusi 36,75 milliárdról júliusban 34,55 milliárd dollárra csökkent a hiány - a Dow Jones konszenzusa 36,8 milliárd dollárt várt -, mert az import a külföldi tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet apadását tükrözve az előző hónaphoz képest 1 százalékkal csökkent, az export viszont 1,3 százalékkal nőtt.
B. P. A.
