Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Irak elleni esetleges háború költsége az Egyesült Államok éves bruttó hazai termékének 1-2 százaléka között lenne - nyilatkozta Lindsey a The Wall Street Journalnak. George W. Bush elnök gazdasági főtanácsadója szerint így az összeg - a mintegy 10 ezer milliárd dolláros GDP alapján - 100-200 milliárd dollár lenne. A Pentagon ennél jóval kisebb összeget, 50 milliárd dollárt feltételezett. A hadikiadásnak ugyanakkor nem lenne érezhető hatása a kamatszintre és nem növelné a jelenleg mintegy 3,6 ezer milliárd dolláros szövetségi adósságot - állítja a főtanácsadó, aki kétségeinek adott hangot, hogy a kiadás adna-e érzékelhető lendületet a gazdaságnak. Egy esetleges háború során az iraki olaj eltűnése a világpiacról nem lökné az USA gazdaságát vissza a tavaly háromnegyed éven át tartó recesszióba, mert az olajár csak nagyon rövid időre szökne magasba - véli Lindsey. Más közgazdászok a lap szerint úgy vélik, hogy az olajár tartósan magasan maradna és emlékeztetnek: a korábbi négy recesszió előtt az olajár tartósan hordónként 30 dollár fölé emelkedett.
Lindsey véleményét nem osztják Európában. Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes szerint a konfliktus újabb csapást jelentene az egyébként is törékeny világgazdaságra, jelentősen megdrágítaná az olajat, s következtében tovább nőne a befektetői bizonytalanság. Didier Reynders belga pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy az Irak elleni háború valószínűleg érzékenyen érintené mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalmat, így rontaná az eurózóna gazdasági fellendülésének kilátásait. Jövőre nagyobb növekedésre lehet számítani, mint az idén, de a külső hatások miatt könnyen sebezhetővé válhat a térség gazdasága, nem is beszélve a bizonytalansági tényezők hatásairól - idézte a Reuters.
B. P. A.
(További vélemények a kőolajárakról a 11. oldalon)
