A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint egy hét alatt 2 százalékkal, 38 százalékra nőtt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága, míg a Kereszténydemokrata Unióé (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióé (CSU) ugyanilyen mértékű csökkenéssel 39 százalékra apadt – írta a Bloomberg. Az árvízi védekezés és a károk helyreállításának megkezdése már tisztán elméletileg is a cselekvési helyzetben lévő kormánynak kedvez, Gerhard Schröder kancellár és kabinetje ráadásul igen jól reagált a fejleményekre. Először arról döntöttek, hogy 6,9 milliárd eurót szabadítanak fel a 2003-ra tervezett jövedelemadó-csökkentés egyéves elhalasztásával (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 21., 1–2. oldal), s ehhez most azt is bejelentették, hogy jövőre 25-ről 26,5 százalékra emelik a társasági adót.
Az egy évre szóló ideiglenes rendelkezés 900 millió euró többletforrást jelent, amivel már 9,8 milliárd euró áll rendelkezésre a károk helyreállítására, amiben benne van az Európai Unió 1,2 milliárd eurós támogatása és a közlekedési minisztérium büdzséjéből átcsoportosított összeg is. Az adóemelést maga a német iparszövetség (BDI) javasolta, de a jelek szerint ezt megbánta: a másfél százalékos emelés bejelentését követően a BDI közölte, hogy Schröder túlinterpretálta azon felvetésüket, mely szerint a vállalatok készek kivenni részüket a helyreállítás finanszírozásából. A kormány ugyanakkor kedvezményes hitelekkel, illetve az adósságok átvállalásával is segíteni akar a bajba jutott cégeken.
Az adómódosításokat a parlament felsőházának, az ellenzéki többségű Bundesratnak is jóvá kell hagynia. A CDU/CSU úgy foglalt állást, hogy noha rossznak tartja a kormány terveit, nem fog akadályt gördíteni a szükséges törvények elfogadása elé. Az uniós pártok kényszerpályán vannak, mivel a kormányzati szándék megakadályozása feltehetőleg rontaná választási esélyeiket. Közölték mindazonáltal hogy ha nyernek, nem adózási eszközökkel, hanem a Bundesbank 2001-es nyereségéből még megmaradt 7,74 milliárd euró felhasználásával finanszíroznák a helyreállítási munkákat. Az elképzelést azonnal élesen bírálta Hans Eichel pénzügyminiszter és a Bundesbank elnöke, Ernst Welteke, aki egyébként SPD-tag. A pénzt, mint mondta, az államadósság törlesztésére szánták, és ha ez a forrás elesik, akkor a kamatkiadások növekedése miatt az államháztartás hiánya esetleg magasabb lesz a stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos küszöbnél.
P. Z.
Papp Zoltán