A hivatalos becslés szerint Görögországnak 6,5 milliárd eurójába kerül a 2004-es athéni olimpiai játékok megszervezése és lebonyolítása, de a parlamenti ellenzék szakértői szerint a számla végül elérheti a 7,3 milliárdot is. Az összegből 1,9 milliárd euró a szervezőbizottság költségvetése, ez várhatóan nagyrészt megtérül a televíziós jogdíjbevételekből, a szponzori pénzekből és a jegyeladásokból. Az olimpiai falu megépítése 264 millió euróba kerül, ezt részben európai uniós, részben görög alapokból finanszírozzák. A legnagyobb részt, a létesítményekre fordítandó 4,4 milliárd eurót viszont teljes egészében a görög államnak kell előteremtenie.
Bár végleges döntés még mindig nincs a finanszírozás módjáról, az athéni pénzügyminisztérium egy illetékese a Reutersnak elmondta: a kormány számol azzal, hogy új hiteleket vesz fel. Elemzők szerint azonban ez veszélybe sodorhatja annak a valutauniós tagokkal szemben vállalt kötelezettségnek teljesítését, hogy 2004-re a tavalyi 105 százalékról 90 százalékra csökken az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
A másik oldalon az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a játékok a különböző beruházásokon, az idegenforgalmon, a létesítmények későbbi felhasználásán, sőt az országimázs javításán keresztül nagyban hozzájárulnak a GDP növekedéséhez. A KEPE állami gazdaságkutató intézet becslése szerint a játékokhoz kapcsoló gazdasági aktivitás 1998-tól 2003-ig évi 0,55, majd 2010-ig évi 0,3 százalékponttal dobja meg a GDP-t. A görög gazdaság idén előreláthatólag 3,8 százalékkal bővül, ez jóval magasabb az eurózóna átlagánál, ami az IMF áprilisi prognózisa szerint 1,4 százalék lesz, ráadásul ősszel várhatóan lefelé korrigálják.
(NAPI)
Papp Zoltán