A cseh kormány csütörtökre virradó éjszaka megszavazta, hogy 2003-ban a költségvetési hiány 157,3 milliárd korona legyen (1 dollár=31,4 cseh korona). A kiadási oldalon 840,5 milliárd korona szerepel, a bevételi főösszeg 683,2 milliárd korona, e két szám azonban még nem végleges, a kormány csak a deficitet hagyta jóvá, amely a várható bruttó hazai termék (GDP) 5,6 százalékát jelenti, és több mint kétszerese az idei - felfelé korrigált - előirányzatnak.
A hiány történelmi rekordot jelent, ám ez Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter tájékoztatása szerint azzal is magyarázható, hogy a bevételek között nem szerepeltetik a privatizációból befolyó összegeket. A deficitből 60 milliárd koronát az állami vállalatok és bankok szanálását végző Ceská Konsolidacní Agentura veszteségei tesznek ki. Szintén hozzájárul a hiányhoz, hogy nőnek az oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, valamint az EU-csatlakozás előkészületeire fordítandó összegek. A deficitet államkötvények kibocsátásával kívánják finanszírozni. A költségvetés tervezetének elfogadását a kormány szeptember végére tervezi.
Sobotka a minap úgy nyilatkozott, hogy 2007-2008-ra a hiányt a GDP 3 százaléka alá kell leszorítani a valutaunióhoz való csatlakozás érdekében (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 7., 2. oldal). Hasonlóképp a szigorítást szorgalmazza az IMF tegnap közzétett országjelentése, amely szerint szükség van egyrészt a kiadások lefaragására, másrészt a szociális ellátórendszerek alapvető reformjára. A jelentés hangsúlyozza, hogy Csehország - a külföldi működőtőke beáramlásának, az üzleti szektor reformjának és az erős belföldi keresletnek köszönhetően - jól vészeli át a globális gazdasági lassulást, mindazonáltal a három hónappal ezelőtt jósolt 3-3,25 százalékról 2,9 százalékra módosítja a 2002-es GDP-növekedési prognózist. Ez 0,4 százalékponttal kisebb a 2001-es rátánál. Az IMF szerint az idei négy kamatcsökkentés nagymértékben ellensúlyozza a korona erősödésének negatív hatásait - a fizetőeszköz az utóbbi egy évben az euróval szemben 11, a dollárral szemben 22 százalékkal értékelődött föl, elsősorban a privatizációs ügyletek miatt -, ugyanakkor arra lehet számítani, hogy az elkövetkező időszakban az exportőrök az eddiginél jobban megérzik az árfolyam-emelkedést.
(NAPI)
Bana Péter
Papp Zoltán