Még a legderűlátóbbakat is sikerült meglepnie az IMF-nek, amikor magyar idő szerint szerda éjfélkor bejelentette, hogy 30 milliárd dolláros, 15 hónapra szóló hitelkeretet nyit Brazília számára. A piacok 20, maximum 25 milliárd dollárra számítottak. A hitel az eddigi legnagyobb az IMF történetében, ráadásul a csomag teljes összege tulajdonképpen 40 milliárd dollár, mert a megállapodás szerint a brazil jegybank 15-ről 5 milliárd dollárra szállíthatja le a valutatartalék-minimumot, azaz ennyivel többet fordíthat szükség esetén a real védelmére. Az IMF legutóbb tavaly szeptemberben mentette meg Brazíliát, az akkor kötött 15,7 milliárd dolláros hitelmegállapodás idén decemberben jár le. Az új hitel zömét, 24 milliárd dollárt, 2003-ban utalják át, ám ehhez Brazíliának folytatnia kell az IMF által megkövetelt szigorú fiskális politikát. A folyósítás feltétele az, hogy a költségvetésben jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,75 százalékának megfelelő elsődleges többlet keletkezzék.
A kritérium teljesülését az IMF negyedévente ellenőrzi, így akár már jövő márciusban elzárhatja a pénzcsapot. Brazíliában októberben elnökválasztások lesznek, és a közvélemény-kutatások szerint a kormány és a piacok által favorizált José Serra csak a harmadik helyen áll egy baloldali és egy balközép jelölt mögött, akiknek eddig nem sikerült mindenkit meggyőzniük a fiskális szigor iránti elkötelezettségükről.
A jegybanki beavatkozásra a jelek szerint egy ideig nem lesz szükség, a real ugyanis a hitellel kapcsolatos remények folytán már kedden és szerdán is erősödött - 3,4, illetve 3,1 százalékkal -, majd tegnap rögtön újabb 5,6 százalékos javulással nyitott, így egy dollár már csak 2,86 realt ért; a kötvényhozamok szintén jelentősen csökkentek. Brazília ezermilliárd realos adósságának fele a dollárhoz kötött, ami a Bloomberg számítása szerint azt jelenti, hogy a fizetőeszköz minden 1 százalékos gyengülésével 1,4 milliárd dollárral nő a kamatteher.
Az utóbbi hetekben a piacokon felerősödött az aggodalom, hogy az ország Argentínához hasonlóan fizetésképtelenné válik, és a félelem gerjesztette tőkemenekülés csak tovább rontotta a helyzetet. Az IMF közbelépése egyértelműen azt jelzi, hogy az Egyesült Államok - a hitelintézet legnagyobb, 17 százalékos szavazati joggal rendelkező tagja - mindenáron meg akarta akadályozni a brazil gazdaság összeomlását és ennek globális negatív következményeit. A Bush-kormányzat korábban többször kinyilvánította, hogy az amerikai adófizetők pénzéből nem segít bajba jutott országoknak. Ezzel szemben a Fehér Ház most közleményben tudatta, hogy az USA kész támogatni Brazíliát az elvárt költségvetési politika folytatása esetén. A Dow Jones úgy tudja, hogy Washington végül amerikai bankárok nyomására ment bele a brazil hitelbe.
Az IMF lépésének nagy hatása volt Spanyolországban, ahol számos vállalatnak vannak masszív brazíliai érdekeltségei. A Santander Central Hispania SA bank árfolyama 8 százalékkal, a Telefónica SA távközlési társaságé 5,6, az Endesa SA áramszolgáltatóé 5,1 százalékkal emelkedett. A banki papírok Európa más országaiban is drágultak, a holland ABN Amro részvényei például 6,8 százalékkal.
P. Z.
