A meghatározó egyesült államokbeli, európai és japán részvényindexek az év eleje óta egyaránt legalább 20 százalékot zuhantak, így a tartós tőzsdei gyengélkedésnek immár biztosan kézzelfogható hatása lesz a gazdasági növekedésre. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által alkalmazott modell azt mutatja, ha a G-7 országaiban - vagyis az Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Japánban - egyidejűleg 20 százalékkal esnek a részvényárfolyamok, az 0,7 százalékponttal visszaveti a hét ország együttes bruttó hazai termékének (GDP) éves bővülését.
A hatás országonként változik: az USA-ban 1, míg Németországban csak 0,4 százalékponttal lassulna a növekedés. Hasonló különbség jön ki a holland ABN Amro bank közgazdászainak modellje alapján. Eszerint a 20 százalékos árfolyamgyengülés két esztendő alatt az USA-ban 2,3, az eurózónában 1,4 százalékponttal rontaná a GDP gyarapodását - írta a Reuters. Az eltérés döntően abból adódik, hogy az Egyesült Államokban a lakosság több pénzt tart részvényekben, mint másutt, ezért a tőzsdei hanyatlás súlyosabban érinti a kiadásokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közzétett jelentése szerint 1996 és 2000 között az USA-ban a háztartások részvénytulajdona az elkölthető jövedelem 146 százalékára rúgott, ami csaknem négyszerese az 1981 és 1985 közti aránynak. Ugyanez a ráta ez idő alatt Franciaországban 28-ról 134 százalékra, Németországban viszont 36-ról csak 63 százalékra nőtt.
Az IMF szerint a részvényvagyon értékének minden 1 dolláros apadása az USA-ban és Nagy-Britanniában a fogyasztás 4,5 centes, Franciaországban, Olaszországban és Németországban 1 centes csökkenését vonja maga után. A Federal Reserve egyik közgazdászának számításai azt mutatják, hogy 10 százalékos árfolyamesés hosszabb távon 0,7 és 1 százalék közti arányban veti vissza az amerikai és a brit fogyasztói kiadásokat, a másik három országban a csökkenés mértéke 0,1-0,3 százalék. A francia BNP Paribas bank modellje szerint az USA-ban a fogyasztás 0,3 százalékos gyengülésével jár egy 10 százalékos árfolyamromlás, amiből az következik, hogy az amerikai részvényárak eddigi süllyedése miatt 2002-ben 1,1 százalékponttal zsugorodik a lakossági fogyasztás.
P. Z.
