Júniusban 0,7 százalékkal csökkent a japán ipari termelés májushoz képest, amivel megtört a február óta tartó növekedési trend. A Reuters által megkérdezett elemzők csak 0,5 százalékos gyengülésre számították. Éves összevetésben júniusban 2,9 százalékkal esett vissza a kibocsátás, ez már sorozatban a 17. hónap volt, amikor a termelés alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a január–márciusi negyedévhez képest a második negyedévben 3,6 százalékkal emelkedett a termelés, ami 15 éve a legnagyobb növekedés.
A tokiói gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium ugyancsak tegnap közzétett előrejelzése szerint a feldolgozóipari vállalatok körében végzett felmérés alapján júliusra az ipari termelés 1,6 százalékos havi növekedése várható, amit augusztusban újabb 1,8 százalékos erősödés követ. Elemzők indokolatlanul derűlátónak tartják a prognózist és a jóslat értékéből csakugyan le is von valamit az, hogy a tárca két éve rendre túlbecsüli a kilátásokat, júniusra például a termelés stagnálását valószínűsítette előzőleg. Másrészt tény, hogy a tárgyhónapban a raktárkészletek 1,7 százalékkal csökkentek, ami hozzájárulhat a termelés felfutásához.
A japán kormánykoalíciót vezető Liberális Demokrata Párt (LDP) parlamenti képviselőinek egy csoportja tegnap nyilvánosságra hozta, milyen lépéseket tart szükségesnek a mintegy három éve tartó defláció megállítása érdekében. A politikusok azt javasolják, hogy az őszi ülésszakon hozzanak intézkedéseket a lakossági fogyasztás növelése, a beruházási kedv élénkítése és a lakáspiac fellendítése céljából. A csomagnak része volna különböző adókedvezmények bevezetése, valamint az, hogy az állami tulajdonú bankok több hitelt nyújtsanak a kisvállalatoknak. Ez utóbbival kapcsolatban az LDP-politikusok bírálták a pénzintézeti felügyelet által a bankoknak adott hitelkérelem-elbírálási útmutatót, mert eszerint a bankoknak az üzleti igénylők esetében mindig ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmazniuk, az illető cég nagyságától függetlenül.
(NAPI)
Papp Zoltán