Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lengyel kormányfő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy e hét végéig kijelöli a kedden váratlanul lemondott Marek Belka pénzügyminiszter utódát. A lehetséges utódok között eddig Jerzy Hausner munkaügyi miniszter, a miniszterelnöki hivatalt vezető Marek Wagner, Grzegorz Kolodko volt pénzügyminiszter és Andrzej Sopocko miniszterelnöki tanácsadó neve merült fel a lengyel sajtóban. Kormányforrások szerint tegnap lemondott Belka két helyettese, Andrzej Raczko és Jacek Bartkiewicz is. A piacok eséssel reagáltak a miniszter távozására, mivel a befektetők nem bíznak abban, hogy az utód képes lesz a költségvetési problémák megoldására. A zloty, a részvények és kötvények árfolyama tegnap egyaránt gyengült, később azonban némileg stabilizálódott a piac.
Egyelőre nem tudni biztosan, mi vezetett Belka lemondásához. Ő maga személyes okokkal indokolta a lépést, és cáfolta, hogy ennek bármi köze lenne a jövő évi költségvetés körüli vitákhoz, a külföldi elemzők azonban egyértelműen ez utóbbival magyarázzák a döntést. Tény, hogy a kormány a keddi ülésen 43 milliárd zlotyban (1 dollár=4,09 zloty) rögzítette a jövő évi költségvetési hiányt, noha Belka a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet az idei előirányzattal megegyező, 40 milliárd zloty (9,95 milliárd dollár) hiányt tervez. A mértékadónak tekintett Gazeta Wyborcza keddi száma szerint azonban az elfogadott hiány megegyezik a Belka által javasolt összeggel.
A költségvetési hiány növekedése következtében a jegybank nehezebben fogja rászánni magát, hogy tovább csökkentse a jelenleg 8,5 százalékos irányadó kamatot, így Belka távozása után várhatóan fokozódnak a bank elleni támadások. A pénzügyminiszter általános vélemény szerint az egyetlen volt a kormány tagjai között, aki ellenezte a jegybank önállóságának csorbítását annak érdekében, hogy a monetáris politika jobban szolgálja a stagnáló lengyel gazdaság ösztönzését.
A kormány az elmúlt hónapokban javaslatot terjesztett be a jegybanktörvény módosítására, amely a monetáris politikai tanács (RPP) kötelességévé tenné, hogy az infláció mellett a gazdasági növekedésre és a munkaerő-piaci helyzet alakulására is legyen tekintettel a monetáris politika alakításánál, és ennek biztosítására túlsúlyt adna a kormány képviselőinek az RPP-n belül. Az elemzők mindazonáltal egyetértenek a jegybankkal abban, hogy a kormánynak nem növelnie, hanem csökkentenie kellene a deficitet, amely jelenleg megközelíti a GDP 5 százalékát.
G. T.
