Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Írországban és Finnországban a most közzétett adatok szerint áprilisban egyaránt nőttek a fogyasztói árak. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozza az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsát, amelynek mérlegelnie kell az infláció gyorsulását, miközben arra is ügyelnie kell, hogy lehetőség szerint ne akassza meg a még törékeny gazdasági fellendülést. A hároméves lejáratú francia és spanyol államkötvények hozama tegnap 7-8 bázisponttal emelkedett, miután az eurózóna második legnagyobb gazdaságában a párizsi statisztikai hivatal 0,5 százalékos havi inflációt mutatott ki, Madridban pedig a fogyasztói árak 1,4 százalékos, 1996 óta nem látott havi megugrását regisztrálták.
Az Euribor kamatkontraktus szeptemberi határidős jegyzése árának alakulása alapján - 9 bázisponttal, 3,91 százalékra emelkedett a hozam - a piaci szereplők azt feltételezik, hogy az ECB az ősz elejére legalább 3,75, de inkább 4 százalékra emeli a jelenleg 3,25 százalékos irányadó kéthetes repokamat-minimumot.
A 2,1 százalékos francia 12 havi infláció alig haladja meg az ECB 2 százalékos középtávú plafonját, az 1,8 százalékos finnországi áremelkedés még alatta is van. A Spanyolországban kimutatott 3,6, illetve a Hollandiában mért 3,3, valamint az Írországban regisztrált 4,8 százalékos éves ütem viszont fényévnyire került a célkitűzéstől, főként az olaj szinte folyamatos lassú drágulása miatt. Matti Vanhala, a finn jegybank kormányzója, az ECB igazgatótanácsi tagja egyenesen arról beszélt, hogy az eurózóna bankja nem engedheti meg magának az inflációs várakozások feléledését, mert azzal elvesztené az emberek bizalmát. Nyilatkozata alig egy héttel követi az ECB májusi jelentését, amelyből már kimaradt az a feltételezés, hogy a térség 12 havi inflációja 2 százalék alá csökken még az idén.
(NAPI)
