Az első negyedévben 19 éve nem látott mértékben, 8,6 százalékkal nőtt az agrárszektoron kívüli ágazatokban a termelékenység az Egyesült Államokban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi egy évben a nyereségük csökkenését lenyelni kénytelen vállalatok meglévő munkaerejük jobb kihasználására törekedtek. A Wall Street csak 7 százalék körüli termelékenységbővülést várt. A washingtoni munkaügyi minisztérium egyúttal a tavalyi utolsó negyedévi adatot 5,2 százalékról 5,5 százalékra felfelé módosította.
Az egységnyi munkaerőköltség az előző negyedévi 3,1 százalék után további 5,4 százalékkal, 1983 óta a legnagyobb ütemben zuhant, míg az elemzői konszenzus csak 3,5-4 százalékos csökkenést valószínűsített. Az adatok arra utalnak, hogy a vállalatok hatékonyan tartják kézben a költségeket és a termelékenység további javulásához teremtődnek meg a feltételek akkor, amikor a gazdasági fellendülés már megkezdődött.
Az adatok - amellett, hogy nem jeleznek inflációs nyomást - igazolják Alan Greenspan Fed-elnök nézetét, miszerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb húzóerejét jelentő termelékenységjavulás magas szintje a technológiai fejlődésnek köszönhetően fenntartható.
A jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) tegnapi ülésén sem nyúlt a negyvenéves mélyponton, 1,75 százalékon lévő irányadó kamathoz. Az elsődleges állampapír-piaci forgalmazók egyöntetűen erre számítottak, miután a múlt pénteken közzétett adatok azt mutatták, hogy a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,7 százalékról áprilisban a hét és fél éves csúcsot jelentő 6 százalékra emelkedett. Ez komolyan megkérdőjelezte a gazdasági fellendülés erősségét: bár az első negyedévben éves szinten 5,8 százalékkal, három éve a leggyorsabban bővült a GDP, az elemzők a folyó negyedévben jelentős lassulásra, 3 százalék körüli mértékre számítanak. A részvényárfolyamok utóbbi két hétben tapasztalt gyengülését sokan részben annak a számlájára írják, hogy még nem zárható ki egy újabb „minirecesszió” esélye sem. Az elsődleges állampapír-piaci forgalmazók között mindazonáltal csak elvétve lehetett egy-egy olyan céget találni, amely az FOMC következő, június 25-26-i ülésén számítana monetáris szigorításra; a túlnyomó többség a 25 bázispontos kamatemelés lehetséges időpontját augusztusra teszi.
B. P. A.
Az egységnyi munkaerőköltség az előző negyedévi 3,1 százalék után további 5,4 százalékkal, 1983 óta a legnagyobb ütemben zuhant, míg az elemzői konszenzus csak 3,5-4 százalékos csökkenést valószínűsített. Az adatok arra utalnak, hogy a vállalatok hatékonyan tartják kézben a költségeket és a termelékenység további javulásához teremtődnek meg a feltételek akkor, amikor a gazdasági fellendülés már megkezdődött.
Az adatok - amellett, hogy nem jeleznek inflációs nyomást - igazolják Alan Greenspan Fed-elnök nézetét, miszerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb húzóerejét jelentő termelékenységjavulás magas szintje a technológiai fejlődésnek köszönhetően fenntartható.
A jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) tegnapi ülésén sem nyúlt a negyvenéves mélyponton, 1,75 százalékon lévő irányadó kamathoz. Az elsődleges állampapír-piaci forgalmazók egyöntetűen erre számítottak, miután a múlt pénteken közzétett adatok azt mutatták, hogy a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,7 százalékról áprilisban a hét és fél éves csúcsot jelentő 6 százalékra emelkedett. Ez komolyan megkérdőjelezte a gazdasági fellendülés erősségét: bár az első negyedévben éves szinten 5,8 százalékkal, három éve a leggyorsabban bővült a GDP, az elemzők a folyó negyedévben jelentős lassulásra, 3 százalék körüli mértékre számítanak. A részvényárfolyamok utóbbi két hétben tapasztalt gyengülését sokan részben annak a számlájára írják, hogy még nem zárható ki egy újabb „minirecesszió” esélye sem. Az elsődleges állampapír-piaci forgalmazók között mindazonáltal csak elvétve lehetett egy-egy olyan céget találni, amely az FOMC következő, június 25-26-i ülésén számítana monetáris szigorításra; a túlnyomó többség a 25 bázispontos kamatemelés lehetséges időpontját augusztusra teszi.
B. P. A.
