Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bank of Japan (BoJ) kormányzótanácsának tegnapi döntése értelmében az eddigi 800 millió jenről 1 milliárd jenre (7,5 milliárd dollár) nő a jegybank havi államkötvény-vásárlási limitje. A pénzügyi rendszernek biztosított napi 10-15 ezer milliárd jenes likviditáson nem változtattak, de kibővítették a hitelnyújtáskor elfogadott biztosítékok körét és a kisegítő hitelek visszafizetésének határidejét meghosszabbították. A piacok vegyesen reagáltak az egy nappal a kormány sürgetése után elhatározott döntésre: a jen először kicsit erősödött, majd újra gyengült a dollárral szemben, a Nikkei-225 tőzsdeindex a bejelentés előtti értékénél alacsonyabban zárt, az államkötvények árfolyamai viszont emelkedni kezdtek. A Moody's Investors Service bejelentette: nem valószínű, hogy a Japánnak adott osztályzata a közeljövőben javulna. (A hitelminősítő február elején az esetleges leminősítés előtti figyelőlistára vette az adósságokat.)
A monetáris enyhítést indokolva Hajami Maszaru, a BoJ kormányzója kifejtette: mindent megtesznek a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében és készek együttműködni a kormánnyal a részvényárfolyamok esésének megakadályozásában. Ugyanakkor Hajami kizárta annak lehetőségét, hogy a három éve tartó defláció elleni küzdelemben a közeljövőben inflációs célt tűznének ki. Siokava Maszadzsuro pénzügyminiszter üdvözölte a bank lépését, amely enyhít a bankrendszer nehézségein, Takenaka gazdasági miniszter pedig közölte, hogy a döntés a BoJ és a kormány közötti harmonikus együttműködést jelzi. Az államkötvény-vásárlási limit növelése - amivel a BoJ visszadobta a labdát a kevés konkrétumot tartalmazó deflációellenes csomagot meghirdető kormánynak - elvileg javítja a bankok pénzügyi helyzetét, mivel készpénzhez juthatnak, kérdés, hogy sok gyenge lábon álló banknak marad-e ehhez ideje a pénzügyi év március végi zárására.
A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium (METI) tegnap hozta nyilvánosságra, hogy januárban 1 százalékkal esett vissza az ipari termelés. A METI szerint a 0,6 százalékos piaci konszenzust jócskán meghaladó zsugorodást főleg egyszeri tényezők okozták, de a trend továbbra is hanyatló.
(NAPI)
