Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A japán kormány tegnap hivatalosan nyilvánosságra hozta kevés konkrétumot tartalmazó deflációellenes csomagját. A tervezet sürgeti, hogy a jegybank további monetáris lépésekkel - az államkötvény-vásárlások növelésével - segítse elő a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását és állítsa meg a fogyasztói árak immár három éve folyamatosan tartó esését. A program szerint a bankok rossz hiteleit gyűjtő állami ügynökség aktívabb szerepet vállal a hitelek piaci áron való felvásárlásában, a bank- és értékpapír-felügyelet (FSA) pedig növeli hatékonyságát. Ezzel próbálják megelőzni, hogy a pénzügyi év március végi zárása előtt az eladási spekuláció még inkább lefelé nyomja a részvényárfolyamokat és így a sok esetben kényszertulajdonossá vált bankok még rosszabb helyzetbe kerüljenek. Az FSA legfrissebb, szeptemberi adata szerint a legnagyobb japán bankok rossz hiteleinek állománya összesen 36,8 ezer milliárd jen (273,3 milliárd dollár). A csomag szükségesnek tartja az értékpapírpiac fellendítését és a középvállalkozásoknak nyújtott hitelek növelését, de részleteket nem tartalmaz.
A program közzététele után a devizapiacon a jen két hete nem látott szintre gyengült a dollárhoz képest, mivel kevesen bíznak benne, hogy a program megoldást jelent a japán gazdaság problémáira, abban ugyanis csak mint elvi lehetőség szerepel a bankok feltőkésítése és nem említik a rossz hitelek közpénzekből való mérséklését. Még a program közzététele előtt derült ki, hogy a kiskereskedelmi eladások januárban éves összehasonlításban immár a tizedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,7 százalékkal. A Reuters által készített elemzői konszenzus szerint az október-decemberi időszakban negyedéves összehasonlításban 0,2 százalékkal zsugorodott a világ második legnagyobb gazdaságának GDP-je. A kormány azzal számol, hogy a márciussal végződő pénzügyi évben a GDP 1 százalékkal esik vissza, ami a második világháború óta a legrosszabb teljesítményt jelentené.
Bana Péter
