Az amerikai államkötvényhozamok minden lejáratra emelkedtek tegnap, miután kiderült, hogy januárban tavaly szeptember óta először emelkedtek a fogyasztói árak az USA-ban: a decemberi 0,1 százalékos csökkenést 0,2 százalékos emelkedés követte. A 12 havi infláció így is 1,6 százalékról 1,1 százalékra, 1986 óta nem látott szintre esett vissza az alacsony bázisérték miatt. A nagy változékonyságú energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció a decemberi 0,1 százalékról januárban 0,2 százalékra gyorsult fel. A Wall Street a havi inflációs adatra 0,3 százalékot, a maginflációra 0,2 százalékot jósolt.
Az adatokból egyértelműen az derül ki, hogy a havi inflációt az energiahordozók és az élelmiszerek gerjesztették. Az előbbiek háromhavi csökkenés után 0,9 százalékkal, az utóbbiak kéthavi süllyedést követően 0,3 százalékkal emelkedtek. Az árindex kétötödét kitevő lakhatási költségek 0,2 százalékkal nőttek. Egyedül a ruházati termékcsoportban csökkentek az árak, 0,7 százalékkal.
A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az inflációs nyomás igen mérsékelt és kezelhető, az adatok arra utalnak, hogy a vállalatok a hatalmas verseny közepette alig tudják emelni áraikat. Emiatt a következő hónapokban sem várható az infláció felgyorsulása, így a Fed még jócskán várhat a negyvenéves mélyponton lévő 1,75 százalékos irányadó egynapos kamatának emelésével. A Dow Jones kommentárja viszont emlékeztet arra, hogy a befektetők a recesszióból való gyors kilábalás lehetőségének felcsillanása miatt elkezdtek aggódni: az irányadó kamat júniusi határidős jegyzéséből 25 bázispontos monetáris szigorítás következne.
(NAPI)
