A lengyel jegybank az egyre lanyhuló gazdasági növekedés ösztönzése érdekében tegnap 150-150 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatokat. Az agresszív kamatcsökkentés meglepte a piaci szereplők többségét, mivel a monetáris politikai tanács korábban többször aggodalmának adott hangot a költségvetési deficit növekedése miatt. A kormány tegnap elhalasztotta a döntést a deficit-előirányzat növeléséről.
A zloty árfolyama a dollárhoz és az euróhoz képest csak átmenetileg gyengült, s a 2 és 5 éves államkötvények hozama is csak 15 bázisponttal csökkent azt követően, hogy a varsói jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap 17-ről 15,5 százalékra csökkentette az irányadó 28 napos intervenciós kamatot és ugyanilyen mértékben, 21-ről 19 százalékra a lombardkamatot, valamint 19,5-ről 18 százalékra a diszkontkamatot. Az RPP a döntést azzal indokolta, hogy javulnak az inflációs kilátások és enyhülnek az áremelési várakozások, így nincs veszélyben a jegybank év végére vonatkozó 6-8 százalékos inflációs célkitűzése. A testület ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a laza költségvetési politika behatárolja a monetáris politika további mozgásterét.
Az RPP az év eleje óta harmadszor mérsékelte a hitelköltséget, ezzel összesen 4,5 százalékponttal vitte eddig lejjebb a kamatokat, amelyek a térségben még mindig a legmagasabbnak számítanak, és 8,6 százalékkal haladják meg a 6,9 százalékos inflációt. A döntés mindazonáltal meglepte az elemzőket, akiknek túlnyomó többsége arra számított, hogy az egyre növekvő költségvetési deficit miatti aggályát többször hangoztató RPP júliusig tartózkodik a monetáris enyhítéstől, megvárva, hogy a kormány miként dönt a deficit-előirányzat emeléséről. A kormány mindenesetre elhalasztotta a büdzsé hiányának tárgyalását, noha eredetileg szerepelt ülése napirendjén.
A 10 tagú RPP, mint a Reuters írja, azután döntött az újabb agresszív enyhítésről, hogy egyre növekedett a rá nehezedő nyomás mind a kormány, mind az ellenzék, mind az iparvállalatok részéről. A gazdaság szereplői a jegybankot hibáztatják, hogy a magas kamatok miatt a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a kilencvenes évek eleji recessziós idők után tapasztalt szintre esett vissza: az első negyedévben a GDP éves összevetésben csak 2,3 százalékkal bővült a megelőző negyedévi 2,4 és az egy évvel korábbi 5,9 százalék után (NAPI Gazdaság, 2001. június 26., 1. oldal).
(NAPI)
