Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szejm - egyebek között Jerzy Buzek kormányfő fellépésének hatására - kis többséggel elutasította a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) által beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amely a bank alapszabályzatának megváltoztatásával csökkentette volna a jegybank függetlenségét. A kormányzó Szolidaritás Választási Akciója (AWS) túlnyomó többsége és a korábbi koalíciós partner, a Szabadság Uniója (UW) a módosítások ellen szavazott, míg az SLD és a Lengyel Parasztpárt (PSL) valamennyi képviselője támogatta az indítványt. Jaroslaw Bauc pénzügyminiszter ugyancsak a módosítás ellen foglalt állást, mivel ez egy minisztérium szintjére fokozná le a központi bankot, emellett azzal fenyeget, hogy a csatlakozási tárgyalásokon újra meg kell nyitni egy már lezárt fejezetet. Mint a Reuters megjegyzi, Csehországban ugyancsak törekvések figyelhetők meg a jegybank függetlenségének csorbítására, de az EU határozottan ellenzi ezeket.
A jegybanktörvény módosításáról, ezen belül a vezetők fizetésének csökkentéséről eredetileg csütörtökön szavazott volna a szejm, de heves vita után a szavazást péntekre halasztották (NAPI Gazdaság, 2001. június 8., 2. oldal). A jegybank egyébként pénteken Leszek Balcerowicz elnök utasítására közzétette a vezetők fizetését. Eszerint a bank elnöke tavaly havi bruttó 44 500, helyettese 36 200, az alelnök 33 700, a monetáris politikai tanács tagjai pedig 25 800 zlotyt kerestek (1 dollár =3,99 zloty, 1 zloty=74 forint). Az SLD indítványa értelmében a jegybank helyett a kormány feladata volna a monetáris politikai célok meghatározása. A párt szerint a jegybank monetáris politikai tanácsa jelenleg egyfajta erődítmény, amely a kamatszint meghatározásakor nem veszi figyelembe, hogy lassul a lengyel gazdaság növekedési üteme, ezért van szükség befolyásának csökkentésére.
A jegybank függetlenségét fenyegető veszély a szavazással még nem múlt el, hiszen az egykori kommunista pártból létrejött SLD a szeptember 23-ára kitűzött parlamenti választás nagy esélyese, és győzelme esetén nyilván felújítja a támadást a bank ellen a kamatcsökkentés érdekében. Az irányadó jegybanki kamat jelenleg 17 százalék, azaz 10 százalékkal magasabb, mint az infláció. A gazdasági növekedést fékező kamatszintre a bank vezetői szerint a kormány laza költségvetési politikája miatt van szükség, hogy a belföldi kereslet és az import visszafogása révén elejét vegyék a valutaválság kitörésének.
G. T.
