Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Várhatóan jelentősen befolyásolja a héten esedékes EU-tanácskozások menetét a múlt heti írországi népszavazás, amelyen a pénteken közzétett eredmények szerint a jogosultak 32,9 százaléka vett részt. A megjelentek 54-46 százalékos arányban az EU bővítése érdekében elhatározott intézményi reformokról szóló nizzai szerződés ratifikálása ellen szavaztak. A szerződést az elfogadott menetrend szerint 2002 végéig kell ratifikálnia a 15 tagállamnak, és ezzel az EU 2003 januárjától készen áll a bővítésre. A többi 14 tagországban a parlament ratifikálja a nizzai szerződést, az ír elutasítás nyomán azonban várhatóan minden országban felerősödik a szorosabb integráció és a bővítés ellenzőinek hangja.
A külügyminiszterek a mai tanácskozáson az eredeti napirend szerint a balkáni és közel-keleti kérdésekkel foglalkoztak volna, de ezek után várhatóan az első helyre kerül az ír népszavazás után kialakult helyzet megvitatása. Goran Persson, az EU soros elnökségét ellátó Svédország külügyminisztere és Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke még péntek este közös közleményben juttatta kifejezésre, hogy a tagállamok és a bizottság változatlan eltökéltséggel kívánják folytatni az előre meghatározott menetrend szerint a bővítésre irányuló tárgyalásokat. Az e hét végén tartandó göteborgi csúcstalálkozón mindazonáltal a részvevők - köztük a tagjelölt országok vezetői - várhatóan kénytelenek lesznek a nem várt helyzettel foglalkozni, ami értékes időt vesz el a bővítés részleteinek megvitatásától.
Bertie Ahern ír külügyminiszter mindenesetre még péntek este közölte: kormánya megvizsgálja, hogyan lehet meggyőzni az ír közvéleményt az elhatározott intézményi reformok szükségességéről. Ahern már a szavazás előtt közölte, hogy elutasító döntés esetén újabb népszavazást írnak ki.
Elemzők szerint az írek egy része ellenzi a közös védelmi politika létrehozását, mivel ez szerintük veszélyezteti az ország semlegességét, mások attól tartanak, hogy Írország a bővítés nyomán kevesebb pénzt kap az EU-alapokból. Magukat megnevezni nem kívánó brüsszeli források az alacsony részvétellel és a különböző lobbicsoportok erőteljes kampányával magyarázták az elutasítást.
(NAPI)
