Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elsimultak a német kormányon belül azok a nézeteltérések, amelyeket a vállalati üzemi tanácsok jogkörének reformja váltott ki: a Walter Riester munkaügyi miniszter által kidolgozott eredeti tervezet ismertté válása után Werner Müller gazdasági miniszter még lemondását helyezte kilátásba. Gerhard Schröder kancellár közreműködésével azonban megoldódott a helyzet, miután a munkaügyi miniszter – aki korábban a befolyásos IG Metall szakszervezet egyik vezetője volt – néhány ponton engedett. A kompromisszumos verzió így már a parlament elé kerülhet jóváhagyásra.
A reform keretében növelik az üzemi tanácsok létszámát, az ideiglenes foglalkoztatottak és a távmunkát végzők is képviseletet kapnak benne. A testület kompetenciája a jövőben kiterjed a szakképzés kérdéseire, nagyobb beleszólása lesz a technológiai fejlesztés nyomán tervezett létszámcsökkentésekbe, a környezetvédelmi kérdésekbe, valamint a nemek közötti egyenlőség biztosításába. A minimális alkalmazotti létszám 300-ról 200-ra történő csökkentésével kibővítik azoknak a vállatoknak a körét, ahol kötelező üzemi tanácsot felállítani, és a tanácsban legalább egy főállású tagnak is kell lennie.
Az ellenzéki CDU szerint Schröder engedett a vele szövetségben álló szakszervezetek nyomásának, az üzleti körök pedig főként a gazdasági minisztert bírálták, amiért nem védte meg érdekeiket. Az érintett vállalatok körének kibővítése a kölni IW gazdaságkutató intézet becslése szerint évi 2,7 milliárd márkával növeli a német vállalatok ezzel kapcsolatos összes kiadásait. A kormány, amely korábban az üzleti körök elégedettségét váltotta ki a költségvetés szigorításával és az adócsökkentési programmal, egyes vélemények szerint már a jövőre esedékes választásokra tekint, amikor igyekszik a szakszervezetek kedvében járni.
(NAPI)
