Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet-közép-európai régió bankjai kedvező fejlődésen mentek keresztül és korszerű intézményekké váltak az utóbbi években, mivel a stratégiai részesedést szerző nyugati bankok célul tűzték az imázs javítását, a kockázatok csökkentését, a termékösszetétel fejlesztését, a hatékonyság növelését és a pénzügyi eredmények javítását - áll a Moody's most közzétett jelentésében. A kormányok a privatizáció előfeltételeként megtisztították az érintett bankokat a rossz hitelek jelentős részétől, és a magánosítás nyomán csökkent a politikai beleszólás lehetősége.
Az érintett országok bankrendszerei mindennek következtében a következő években egyre hitelképesebbé válnak és mindjobban integrálódnak az Európai Unió bankrendszerébe. Ez mindenekelőtt Magyarországról, Lengyelországról, Észtországról és némi késéssel Csehországról mondható el, de a szlovén bankok tervezett privatizálásával az ottani bankrendszer is elérheti a megfelelő szintet.
A többi közép- és kelet-európai ország - Szlovákia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia - bankrendszere kissé lemaradt az átalakulásban, de ugyancsak jó úton jár. Oroszországban ezzel szemben még nem alakult ki valódi bankrendszer, a lakossági megtakarítások csekély hányada köt ki a bankokban, és az 1998-as pénzügyi válság csak ártott a beléjük vetett bizalomnak.
A nyugati bankok számára jövőre várhatóan lezárulnak a stratégiai befektetés lehetőségei, miután véget ér a privatizáció. A külföldi befektetések hirtelen növekedése egyes esetekben nacionalista reakciókhoz vezetett - emlékeztet a hitelminősítő -, s néhány országban, például Lengyelországban a kormány a külföldi részesedések korlátozásával próbálkozik. Jelenleg a magyar bankrendszer 65 százaléka, a lengyel bankok 70 százaléka van külföldi kézben. A privatizáció lezárultával további konszolidáció várható, a nyugati tulajdonosok egy része több bankot is ellenőrzése alá fog vonni. Jelenleg a banki hitelek és betétek értéke a térségben elmarad a bruttó hazai termékétől, holott a fejlett bankpiacokon rendszerint annak többszörösét teszi ki. Csehországban a bankhitelek a GDP 60 százalékának, a betétek a GDP 65 százalékának felelnek meg, Magyarországon pedig ez az arány alig 23, illetve 35 százalék.
(NAPI)
