Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nizzában jóval kevesebb eredményt sikerült elérni, mint amennyit a brüsszeli bizottság szükségesnek tartott, mivel nem szűnik meg az emberek és a döntési folyamatok közötti szakadék - nyilatkozta a bővítési biztos, Günter Verheugen a Die Weltnek -, bár a szerződés ratifikálása után az unió képes lehet a bővítésre.
Mindazonáltal a politikus az MTI által ismertetett interjúban úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy az Európai Parlament (EP) elutasítja a nizzai szerződést, már csak azért is, mert a csúcstalálkozó nem növelte a parlament szerepét. A gesztus ugyanakkor a bővítés elvetését is jelentené, noha azt az EP teljes mértékben támogatja. A decemberi csúcs igazi győztesei a tagjelöltek - mondta Verheugen, aki kétségbe vonta, hogy az uniós reformok kidolgozása szempontjából a kormányközi konferencia volna a megfelelő eszköz.
A tagjelöltek felfokozott várakozásait csillapíthatja, hogy Gerhard Schröder, Németország kormányfője a Reuters jelentése szerint egy regionális párttanácskozáson tegnap azt javasolta, hogy a csatlakozó országok polgárai számára csak hétéves átmeneti időszak után nyíljon meg a szabad munkavállalás lehetősége. Egyes országok esetében mindazonáltal szerinte elképzelhető az átmeneti időszak lerövidítése. A türelmi időre egyebek között a még mindig jelentős, 3,8 milliós német munkanélküliség miatt van szükség - hangsúlyozta a kancellár -, emellett tekintettel kell lenni az alacsonyabb képzettségű német és osztrák munkavállalók aggodalmaira is. Schröder emlékeztetett arra, hogy hasonló korlátozás volt érvényben a 80-as években Spanyolország és Portugália felvételét követően is. Később azonban lerövidítették a hétéves átmeneti időszakot, mert kiderült, hogy felesleges az aggodalom. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök Schröder nyilatkozatát kommentálva emlékeztetett rá: a szabad munkaerő-áramlás kérdése jövőre kerül napirendre a csatlakozási tárgyalásokon. Lengyelország - amely messze a legnépesebb tagjelöltek közül - azon az állásponton van, hogy az EU munkaerőpiacát a csatlakozás pillanatától kezdve meg kell nyitni a lengyelek előtt.
(NAPI)
