Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A török jegybank a foszladozó piaci bizalom megerősítése, a valutaleértékelési félelmek eloszlatása és az IMF támogatásával kidolgozott antiinflációs program felerősítése érdekében még csütörtökön leállította a bankok számára a megelőző hat napban nyújtott masszív pénzügyi támogatást, kinyilvánítva, hogy a továbbiakban tartja magát az IMF-fel korábban kötött megállapodásban szereplő bankfinanszírozási korlátokhoz. A bankok forrásai az elmúlt két hétben erősen megcsappantak a felszámolás alatt álló bankok egy részénél tartott házkutatások és a leértékelési várakozások felerősödése következtében. Ennek nyomán az elmúlt két hétben 6 milliárd dollár összegben vásároltak amerikai valutát a török pénzpiacon. A török tőzsdeindex a befektetői bizalom csökkenése nyomán 40 százalékot esett az elmúlt két hétben. Az amúgy is beszűkült lírakínálat közepette a jegybank lépése nyomán csütörtökön és pénteken az egekbe szöktek a kamatok, miután a bankok minden lehetséges eszközt igénybe vettek, hogy készpénzhez jussanak. A pénteki jegybanki aukción 1133,52 százalékra emelkedett a háromnapos repohitel kamata, az egynapos pénzpiaci kamat pedig kétszeresére, 950 százalékra nőtt. A jegybank valutatartalékai a bankoknak nyújtott tőkeinjekció következtében három nap alatt 2,85 milliárd dollárral 21,583 milliárd dollárra zuhantak.
A bankoknak nyújtott támogatás leállítása mögött nyilvánvalóan az áll, hogy a kormány rendkívüli támogatásért fordult az IMF-hez, a folyamatban lévő 4 milliárd dollár összegű hároméves készenléti hitelprogramon túlmenően. Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója üdvözölte a török jegybank lépését - számolt be a Dow Jones - és rendkívüli támogatást ígért a hitelválság megoldására. A nemzetközi pénzintézet küldöttsége tegnap érkezett Ankarába, hogy a támogatásról tárgyaljon; úgy tudni, a török kormány 2-4 milliárd dollár rövid lejáratú hitelt kért a Valutaalaptól. Az eddigi lépések megfigyelők szerint az IMF-fel egyeztetett nagyobb csomagterv részét képezik, és a következő napokban további intézkedések várhatók. Bülent Ecevit török kormányfő időközben bejelentette, hogy értékesítik az állami távközlési vállalat 33,5 százalékos részvénycsomagját, amit a valutaalappal kötött megállapodás értelmében már korábban meg kellett volna kezdeni. A stratégiai befektető a kormány korábbi álláspontjától eltérően irányítási jogokat is kap.
A likviditási válság közepette jelentette be a török statisztikai hivatal, hogy a harmadik negyedévben a török GDP éves összehasonlításban 7,4 százalékkal nőtt, az első háromnegyed évben pedig 6,5 százalék volt a bővülés. Az adatok - bár az adott körülmények között nem tartják megbízhatónak azokat - megfelelnek az elemzők várakozásainak.
G. T.
