Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Reuters birtokába került dokumentum tanúsága szerint továbbra sem történt lényeges előrehaladás az Európai Unió (EU) tervezett belső reformjának két legérzékenyebb kérdésében, noha már alig néhány hét van hátra a nizzai csúcstalálkozóig, ahol a végső döntéseknek meg kellene születniük.
(Folytatás a 2. oldalon)
(Folytatás az 1. oldalról)
Az EU reformjáról szóló dokumentum melyet az unió soros elnökségét ellátó francia kormány állított össze és küldött szét a tagállamoknak , anélkül hogy állást foglalna, felsorolja a választási lehetőségeket a legtöbb vitát kiváltó két kérdésben, azaz a brüsszeli bizottság összetételét és létszámát, valamint az unió legfőbb döntéshozó testületén, a miniszteri tanácson belüli szavazati arányokat illetően. A reform egyik célja az, hogy a döntéshozatal egyszerűsítésével biztosítsa az EU működőképességét a tervezett bővítés után. A nizzai csúcstalálkozón a fenti két probléma megoldása mellett az egyhangú döntést igénylő kérdések számának csökkentéséről is meg kell egyezniük a tagállamoknak. A Reuters által megszerzett munkaanyag az EU-külügyminiszterek vasárnapi brüsszeli tanácskozását van hivatva előkészíteni. A tagországok képviselői tegnapelőtt is „technikai” megbeszélést folytattak az említett két kérdésről, de nem sikerült előrehaladást elérniük közölte a Reutersszal az egyik résztvevő.
A brüsszeli bizottság átalakítását illetően a francia munkaanyag két, korábban már ismertetett lehetőséget vázol fel. Az egyik szerint minden tagállam egy helyet kapna, így tovább nőne a jelenlegi 20 fős létszám, a másik szerint korlátoznák a létszámot és az egyes tagállamok rotációs alapon felváltva lennének képviselve a bizottságban. A nagyobb tagállamok a létszám korlátozását pártolják, és felajánlották, hogy a jelenlegi kettő helyett hajlandók egy hellyel beérni, ha a kisebb országok engedményeket tesznek a miniszteri tanácson belüli szavazati súlyuk tekintetében. A kisebbek szerint azonban minden tagállamnak képviseletet kell kapnia a bizottságban. A megreformált brüsszeli testület a dokumentum szerint vagy 2005-ben a bővítés valószínű dátumával egy időben kezdené el a működést, amikor a jelenlegi bizottság mandátuma lejár, vagy csak 2010-ben, és akkor az addigra már bekerültek legalább átmenetileg saját bizottsági tagsághoz juthatnak. (A bővítésről lásd még EU-oldalunkat a 8. oldalon.)
A miniszteri tanácson belüli szavazati arányokat illetően a dokumentum öt lehetőséget vázol föl. Ezek mindegyike az egyes országok népességének arányában határozza meg a súlyokat, így elejét veszi annak, hogy a kisebb országok együttesen le tudják szavazni a nagyobbakat. Az egyik változat értelmében Németország szavazati súlya nagyobb lenne, mint Franciaországé, Nagy-Britanniáé vagy Olaszországé, mivel népessége 20 millióval nagyobb ezekénél.
(NAPI)
