Így akarjuk megoldani a lakhatási válságot

Európa-szerte súlyosbodik a lakhatási válság, az Európai Unióban minimum 1 millió lakás hiányzik a piacról, amely egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint. A magas ingatlanárak hatása mára nemcsak szociális, hanem gazdasági versenyképességi kérdéssé is vált: a megfizethető lakások hiánya azt jelenti, hogy a fiatalok elhalasztják a családalapítást, a hallgatók nem tudnak bekerülni a legjobb egyetemekre, a fiatal szakemberek pedig nem költöznek be a városokba, visszavetve ezzel az innovációt.

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az uniós tagállamok többségében tartós kínálathiány alakult ki. A 2008-as gazdasági válság után drasztikusan visszaesett a lakásépítések száma, a 2020-as években pedig a COVID-járvány, az infláció, az energiaválság és az orosz–ukrán háború tovább rontották a helyzetet. A problémát súlyosbítja a munkaerő- és anyaghiány, a beépíthető területek szűkössége, valamint a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) térnyerése, írja az Oeconomus.

A lakásvásárlás egyre nagyobb terheket ró az EU-s állampolgárokra és amíg néhány országban (Portugália, Észtország, Görögország, Hollandia) a helyzet már egyre feszítőbb, addig Magyarországon a lakásárak és a jövedelmek arányának változása kedvezőbb képet mutatott.

Magyarországi helyzet

Magyarországon is érezhető a lakhatási nyomás. A kormány gyorsított engedélyezési eljárásokkal és kiemelt állami beruházásként kezelt lakásépítési projektekkel próbálja enyhíteni a hiányt.

A lakáskínálat bővítésére irányuló intézkedések főként az építési projektek gyorsítását, az új fejlesztések ösztönzését és a jogi, adminisztratív akadályok csökkentését (a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatában (TÉKA) több új irányelv jelent meg, amelyeket kifejezetten a lakáskínálat bővítésének elősegítésére vezettek be) célozzák.

Budapesten az idei évben két budapesti projekt már kiemelt státuszt kapott, így az építkezések az ősz folyamán elindulnak a X. és a XV. kerületben, ez összesen 4200 lakást jelent.

A kiemelt státusz és az állami koordináció vonzóbbá teszi a fejlesztést a cégek számára, emellett a Lakhatási Tőkeprogram segítségével az állam 300 milliárd forint forrást biztosít, amelyet 100-250 milliárd magántőke egészíthet ki, valamint további banki hitel is mozgósítható, így összesen 1000-2000 milliárd forint értékű fejlesztések indulhatnak el. Ezen kívül a támogatható fejlesztéseknek árkorlátokat kell teljesíteniük, így a kínálatban elérhető lakások árban is versenyképesek lesznek.