Kezdjük egy klasszikussal: a közgazdaságtanban az ingatlanpiacot és az építőipart a gazdaság egyik legfontosabb lakmuszpapírjának vagy más szóval indikátorának tekinti. A két terület ugyanis érzékenyen reagál a gazdasági folyamatok változásaira, ráadásul ne felejtsük el a multiplikátorhatást sem, vagyis a siker sok más ágazat sikerét is előrevetíti.
Nem véletlenül indította el az Orbán-kormány a Lakhatási Tőkeprogramot 300 milliárdos támogatással és az Otthon Start Programot, amely az MNB szerint júniusig 1161 milliárd forintos hitelállományt generált. Egyelőre azonban nem sok látványos eredményt hoztak az erőfeszítések: aKSH adatai szerint 2026 áprilisában az építőipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg egy hónap alatt 6,9 százalékos a bővülés a KSH friss adatai szerint. 2026 első négy hónapjában pedig összességében a volumen 2,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6 százalékkal kisebb, de az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6 százalékos volumennövekedése eredményezte.
A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4 százalékkal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8 százalékkal nagyobb volt.
Az EBI Építésaktivitási Jelentését is érdemes megemlíteni: az év első negyedévében mintegy 740 milliárd forint értékű építőipari beruházás indult el kivitelezési szakaszban. Az Aktivitás-Kezdés 9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A magasépítések esetében az év kezdete érezhetően gyengébb volt a tavalyinál, az 500 milliárd forint körüli volument elsősorban a társasházi lakásépítések tartották fenn. A mélyépítési szegmensben 2026 első három hónapjában közel 240 milliárd forint értékben indultak projektek, azonban ennek jelentős részét a Paks II beruházás adta, miközben út- és vasútépítési fejlesztések alig kezdődtek.
Az uniós pénzek váltják meg a világot?
Az Euroconstruct szerint az európai építőipari növekedés valamivel lassabb lehet a korábban vártnál. Az iráni háború jelentős hatást gyakorolt a globális gazdaságra, az energiaárakra, az inflációra és a kamatlábakra, ráadásul a fogyasztói és üzleti bizalom is visszaesett. 2026-ban a bővülés 2 százalékos lehet, ellenben Magyarországon a kormányváltás miatt az idei év átmeneti lehet, így a teljes építési piacon 1,5 százalékos visszaesésre számít a Buildecon, az Euroconstruct magyar tagja. Jövőre viszont elindulhat a fellendülés a magyar építési piacon, 2027-ben 2.4 százalék, majd 2028-ban 5 százalékos bővülés is jöhet az építési teljesítményben.
Itt kell megemlítenünk, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter nemrég bejelentette: a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból jelentős összeg jut közvetlen és közvetett infrastrukturális beruházásokra. Ebből a forrásból 1,8 milliárd eurót fordítanak a HÉV-vonalak megújítására és új vasúti járművek beszerzésére, míg további 1,1 milliárd euró jut a városi zöldmobilitásra, például új villamosok és trolibuszok vásárlására. De hatalmas volumenű építőipari és ingatlanpiaci beruházások is megvalósulhatnak, hiszen a jövőben a HÉV- és vasútvonalak korszerűsítése óriási megrendelést jelenthet a hazai mély- és magasépítő cégeknek.
Másrészt a helyreállítási alapból 2 milliárd eurót fordítanak a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére, amelynek egyik célja megfizethető bérlakás- és kollégiumfejlesztési program megvalósítása. Az uniós támogatás mellett a fejlesztőknek jelentős önerővel kell rendelkezniük, vagyis egy euró uniós támogatásból öteurónyi fejlesztés valósulhat meg. Mindez persze idővel fog hatást gyakorolni a magyar építőiparra, addig is a szektor egészét még mindig az állami és a vállalati megrendelések hiánya jellemzi, amelyet az uniós források elapadása is okozott.
Kár szépíteni, idén stagnálás várható
A következő hónapokban sok múlik azon, hogy valóban befejeződik-e az iráni konfliktus, hiszen az építőanyag-ipar rendkívül olaj-, gáz- és energiaigényes szektor, és ezen a piacon magas a fuvarköltségek aránya is az árakon belül. Az eddigi áremelkedéseket részben kompenzálta az erősödő forintárfolyam, de bizonytalan, hogy ez a két hatás a következő hónapokban hogyan alakul, magyarázta Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Az ÉVOSZ nem számít arra, hogy 2026 vége előtt érdemben felélénkülne az állami építési beruházások közbeszerzési versenyeztetése, 2027 lehet a fordulat éve. Az építőipar és az ingatlanpiac jellegéből adódóan hosszú távú folyamatok mentén működik, és változásai jellemzően fokozatosan, lassú ütemben mennek végbe.
De azért vannak biztató adatok is! Juhász Attila a friss statisztikákat értelmezve elmondta, hogy a lakásépítési piacon határozott felívelést érzékelhetünk, amely reménysugár lehet a stagnálás közepette. Az MNB adatai szerint a lakáshitelezés már hetedik hónapja rekordokat döntöget, stabilan emelkedik az építési hitelek és az új lakás vásárlásra nyújtott hitelek összege.
A kiadott építési engedélyek száma négyéves csúcsra tört, pedig a pandémia utáni fellendülés valóságos aranykor volt ezen a téren. Az év első öt hónapjában a lakásépítésben használt építőanyagok forgalma is kétszámjegyű ütemben emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a társasház-, lakás- és családiház- építési és felújítási piac bővülésnek indult.
Horti Flóra, az MBH elemzője szerint is élénkülés várható a lakáspiacon, ugyanakkor a kormány a kiemelésben részesült lakásprojekt-beruházások körének felülvizsgálatán dolgozik, ami az OSP-hez és Lakhatási Tőkeprogramhoz köthető kezdetben előrevetített 50 ezer új lakásból 7-13 ezer lakást érinthet. Mindeközben az állami megrendelések terén nem zárható ki átszervezés, amit például a mohácsi Duna-híd kivitelezési munkáinak felfüggesztése is tükröz.
Összességében 2026-ban stagnálásra számítunk az építőiparban, továbbra is lassú kilábalás rajzolódik ki. Az idei esztendő az építőipar számára újraszervezésről, a projektek súlypontjainak átalakításáról szólhat, amelyet később a közbeszerzési gyakorlat érdemibb átalakulása követhet az EU-források tényleges beáramlása után, amelyek hatása markánsabban 2027-től jelentkezhet, összegezte a fejleményeket Horti Flóra.
