A lakásállomány megújulása Magyarországon egyre lassabb, annak ellenére, hogy 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, de még így is magasabb szinten vannak a régiós országok fajlagos lakásépítési adatai. Összehasonlításképpen: Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egy millió főre vetítve ~3000 újlakás átadás volt jellemző az elmúlt években, míg Magyarországon még az utolsó erősebb évnek számító 2020-ban sem érte el a 3000-es szintet, és azóta is folyamatosan csökkenő trendben van, olvasható a monitorblog.hu oldalon.

Pozitív viszont a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése itthon – köszönhetően az általános gazdasági élénkülésnek, állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének, valamint az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek. A forgalom emelkedése a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat a szűkülő kínálat miatt.

Kapcsolódó

Új intézkedések támogatják az építéseket

A célként kitűzött, évi 25 ezer új lakás megépítését tavaly óta különböző intézkedésekkel kezdte el támogatni a kormány immár kínálati oldalról is: 2030-ig meghosszabbították az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát, ráadásul a rozsdaövezetekben ezt az áfa összeget vissza is lehet igényelni. Emellett keresleti oldalon az újépítésű és energiahatékony lakásokra léteznek kedvezőbb hitelfeltételek is. 

A kormány még tavaly, a 21 pontos gazdaságfejlesztési akcióterve részeként jelentette be a 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram elindítását, döntően új lakások építésére, melynek számottevő hatása lehet a lakásépítésekre. A program célja, hogy állami és magánforrások bevonásával ösztönözze a lakásépítéseket: az alapok számára minimum 30 százalék önerőre van szükség, és így az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást. Kormányzati számítások szerint a program 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 5 év alatt nagyságrendileg 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá.

A régiós országokban 2024-ben 2-6 százalék között mozgott a lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya, mely meglehetősen nagy szélsőségeket mutat. Magyarországon ez a ráta 2005 és 2024 között 1,8 és 4,7 százalék között szóródott. A pénzügyi válság után a lakásberuházások aránya itthon drasztikus csökkenést mutatott, azonban 2015 után a lakásépítések fokozatos felfutásával újra elérte a régió átlagát.

A lakásépítések száma az elmúlt 4 évben csökkenő trendben van, ezért ambiciózus célnak tűnhet az évi 25 ezer lakásépítés. Ennek a számnak az elérése valószínűleg több év alatt valósulhat meg, mint ahogy történt 2015-2020 között. Az MNB becslése szerint 10 ezer új lakás megépítése egy évben 0,8-1,0 százalékponttal emeli a GDP adott évi szintjét közvetlenül az építőipar teljesítményén és a lakásépítésekhez kapcsolódó egyéb ágazatokon keresztül. 

A gazdasági környezet kedvezővé válása miatt bekövetkező újlakás-építések idővel bekövetkező felfutása, kiegészülve a Lakhatási Tőkeprogram által megépült lakásokkal, évente a GDP néhány tized százalékának megfelelő mértékben tudnák a hazai GDP-t növelni. Ennek hatása azonban csak pár év eltolódással realizálódhat majd.

Összefoglalva, a Lakhatási Tőkeprogram a kormányzat egyik legkomolyabb lépése lehet a lakásépítési piac, és így az építőipar felpörgetésére. A lakásépítés az összes építőipari tevékenység nagyjából negyedét adja, így az építőiparra szignifikáns hatással lehet az épített lakások számának bővülése. A program sikeres megvalósulása esetén javíthatja a lakhatási körülményeket, és egyben az árak növekedésére is visszafogó hatással lehet.