A KSH legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben 2821 lakást vettek használatba, ami 4,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt 13, a többi városban pedig 1,2 százalékkal több lakást vettek használatba, mint 2025 első negyedévében. Egyedül a községekben csökkent az új lakások száma, 9,8 százalékkal.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 955 új lakásának 87 százaléka három kerületben épült fel: a XIII. kerületben 294, a X. kerületben 278, a XI. kerületben pedig 256 új lakást vettek használatba. Az új lakások száma a közép-magyarországi mellett további három régióban növekedett az előző év azonos időszakihoz képest, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (69 százalék) és Dél-Alföldön (64 százalék).
„Túl lehetnek a mélyponton a lakásépítések, és az építési kedv is egyértelműen növekedésnek indult, hiszen éves összevetésben 3,4 ezerről 15 ezer fölé, vagyis ötszörösére nőtt az új építésű lakások és házak kínálata. Mivel ezek az eladó ingatlanok csak a jövőben kapnak használatbavételi engedélyt, ezért az előzetes várakozásoknak megfelelően a lakásépítések az idei évben gyorsuló pályára állhatnak” – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Jelentősen nőtt az építési engedélyek száma
Az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9291 volt, 64 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 75 százalékkal több, összesen 3225 lakóépület építését tervezték az országban.
Budapesten összesen 3634 lakás építésére adtak engedélyt, 36 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 52 százaléka a IX. kerületben fog megvalósulni (1904 lakás), 21 százaléka pedig a XIII. kerületben (777 lakás).
A megyei jogú városokban 92, a többi városban 80, a községekben pedig 99 százalékkal növekedett az engedélyezett lakásépítések száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét 538 és Nyíregyháza 363 engedélyezett lakással. Győrben, Debrecenben és Miskolcon 100–200 közötti számban adtak ki lakásépítési engedélyeket az I. negyedévben.
Az ingatlan.com szakértője szerint az új lakások piacán az érdeklődés egyre inkább a kisebb települések felé tolódik, ezen belül is az új építésű házak iránt erősödött látványosan a kereslet. Településtípus szerint pedig a legnagyobb élénkülés a községekben és nagyközségekben látszik, ahol egy év alatt 25 százalékos növekedés következett be.
A támogatott lakáshitelek is dinamikusan nőnek
De nem csak a KSH, hanem az MNB is friss adatokat közölt, amelyek jól mutatják a lakáspiaci tendenciákat. Márciusban 281 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáscélú hitelek szerződéses összege, ami 104 százalékos bővülést jelent a 2025 márciusában felvett 138 milliárd forint lakáshitelhez képest. A bővülés oroszlánrészét az Otthon Start Program (OSP) adta, amelyből az idén februári 178 milliárd forinttal szemben márciusban már 203 milliárd forint fogyott, ez pedig 14 százalékos bővülést jelent.
„A várakozásokkal ellentétben nem lankad, sőt, minden rekordot megdöntött a lakosság lakáscélú hitelfelvételi kedve. A mögöttünk álló két negyedévben több mint 1500 milliárd forint értékben fogadtak be ilyen hitelkérelmet a bankok, és a márciusi érték meg is haladta a megelőző 5 hónap havi 260 milliárd forintos átlagát” – mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke.
A márciusi 281 milliárd forintból 227 milliárd volt a használtlakás vásárlási hitel, ami jóval magasabb, mint a megelőző 5 hónap havi 220 milliárd forintos átlaga. Ennél is gyorsabb ütemben emelkedett az új lakás vásárlásra, valamint az építésre, bővítésre felújításra és korszerűsítésre igényelt és megítélt hitelek összege. Ezek összesített átlaga az elmúlt 5 hónapban 37 milliárd forint volt, ami márciusban 50 milliárd forint fölé ugrott, tette hozzá az Újház Zrt. elnöke.
A hitelezési adatok láttán a lakásiparban érdekelt magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a következő másfél-két évben is kedvező kereslettel számolhatnak. Hiszen a használtlakás vásárlások jelentős része után indul valamilyen felújítási munkálat, emellett a vállalkozások bőven számíthatnak megrendelésekre a felpörgött társasház építési projekteken, az építési bővítési és felújítási hitelek pedig teljes egészében ebben a vállalkozói körben generálnak új megrendeléseket.
Ugyanakkor az OSP felfutásával párhuzamosan a piaci lakáshitelek részaránya tavaly szeptember óta a korábbi szint töredékére esett vissza. Ez a kihelyezett összeget tekintve is jól látszik: 2025 márciusában még 111 milliárd forintot tett ki az új piaci lakáshitelek szerződéses összege, amelyhez képest a mostani eredmény ötven százalékos visszaesést jelent, elemzi a helyzetet a Bank360.
Rekordév lehet
Bár az MNB adatok szerint az OSP tarol, hiszen 2025. szeptemberi indulásától kezdődően összesen 1161 milliárd forint értékben történt szerződéskötés, más konstrukciók sem tétlenkedtek. Így a babaváró hitelek új szerződéses összege márciusban 23 milliárd forint volt. A program kezdetétől összesen 2913 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel. Míg a munkáshitelek új szerződéses összege meghaladta a 11 milliárd forintot, a 2025. januári indulástól kezdődően összesen 194 milliárd forint értékben történt szerződéskötés.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint különösen figyelemre méltó, hogy márciusra látványosan magára talált az utóbbi hónapokban gyengélkedő munkáshitel és a babaváró hitel is, amelyben jelentős szerepe lehet az Otthon Startnak. Megjelenhettek ugyanis azok az ügyfelek, akik több támogatott hitel kombinálásával oldják meg az otthonteremtést, hiszen az Otthon Start mellé felvett munkáshitellel és babaváró hitellel részben vagy egészben meg tudják oldani az önrészt, illetve az egyéb, ilyenkor felmerülő egyéb kiadásra is lesz pénzük.
„A bővülés akkora mértékű, és a kereslet is olyan erős, hogy a tavalyi csúcs után idén is rekord összegű hitelt vehet fel a lakosság, hacsak valamilyen drasztikus negatív gazdasági fordulat nem történik, aminek egyelőre semmi jele” – hangsúlyozza Gergely Péter.