2026 I. negyedévében 2821 lakást vettek használatba, ami 4,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt 13, a többi városban pedig 1,2 százalékkal több lakást vettek használatba, mint 2025 első negyedévében. Egyedül a községekben csökkent az új lakások száma, 9,8 százalékkal.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 955 új lakásának 87 százaléka három kerületben épült fel: a XIII. kerületben 294, a X. kerületben 278, a XI. kerületben pedig 256 új lakást vettek használatba. Az új lakások száma a közép-magyarországi mellett további három régióban növekedett az előző év azonos időszakihoz képest, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (69 százalék) és Dél-Alföldön (64 százalék). Ugyanakkor Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon csökkenés történt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 34 százalék, a vállalkozások által építetteké 66 százalék volt, e tekintetben nem volt változás 2025 azonos időszakához képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 0,7 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,3 m2-rel, 98,9 m2-re nőtt a 2025. I. negyedévihez képest. A fővárosban átadott lakások mérete átlagosan 65,3 m2 volt. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66 százalék, a saját használatra építetteké 34 százalék volt.
Jelentősen nőtt az építési engedélyek száma
Az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9291 volt, 64 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedése a teljes országot jellemezte, minden településkategóriában számottevően több engedélyt adtak ki, mint 2025 I. negyedévében.
Budapesten összesen 3634 lakás építésére adtak engedélyt, 36 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 52%-a a IX. kerületben fog megvalósulni (1904 lakás), 21 százaléka pedig a XIII. kerületben (777 lakás).
A megyei jogú városokban 92, a többi városban 80, a községekben pedig 99 százalékkal növekedett az engedélyezett lakásépítések száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét 538 és Nyíregyháza 363 engedélyezett lakással. Győrben, Debrecenben és Miskolcon 100–200 közötti számban adtak ki lakásépítési engedélyeket az I. negyedévben.
Vármegyei és regionális összesítésben is általános volt a lakásépítési engedélyek számának növekedése az előző év azonos időszakihoz képest. Mindössze négy vármegyében volt csökkenés (Tolna, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád). Az építtetők az esetek 28 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 75 százalékkal több, összesen 3225 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 767 volt, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
