BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az irodapiacon szokatlan szerepet vállalt a magyar állam

A hat közép- és kelet-európai ország – Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – irodapiacai folyamatosan fejlődnek a változó gazdasági környezet, az új munkaerőpiaci elvárások és az átalakuló bérlői igények közepette.

2025. június 26. csütörtök, 05:55

Fotó: Getty Images
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Bár a bérbeadási aktivitás a pandémiát követően nagyrészt stabilizálódott, az eltérő kínálat, a bérlői prioritások és az ESG-elvárásoknak való megfelelés különböző trendeket alakítanak ki a régió egyes piacain — derül ki a Colliers legfrissebb, „ExCEEding Borders Office Report. Evolution of Office Markets in CEE-6: Trends and Challenges” című jelentéséből.

Josef Stanko, a Colliers csehországi piackutatási szakértője szerint az új irodafejlesztések volumene jelentős eltéréseket mutat a CEE-6 régióban. Szófia kiemelkedik a folyamatos A-kategóriás fejlesztéseivel, miközben olyan nagyvárosokban, mint Varsó, Prága, Bukarest és Budapest, érezhetően visszaesett az építési aktivitás. Varsóban ugyan 2024-ben kisebb élénkülés tapasztalható, de a piac így is mindössze a járvány idején átadott irodaterületek harmadát produkálja.

A beruházások esetében a zöld minősítés alapelvárássá vált: az új fejlesztések egyre magasabb szintű minősítések megszerzését célozzák mint a LEED, a BREEAM vagy a DGNB. Szófiában szinte már minden új projekt rendelkezik tanúsítvánnyal vagy folyamatban van a minősítési eljárás. Pozsonyban a fejlesztők olyan korszerű technológiákat integrálnak, mint a geotermikus rendszerek.

Emellett egyre több átalakítási projekt is zajlik, különösen Lengyelországban és Csehországban, ahol a prémium lokációban található A-kategóriás épületek a legkeresettebbek. A régebbi, B-kategóriás irodák egyre magasabb üresedési rátával küzdenek, vagy új funkciót kapnak, mivel a bérlők a minőség és a fenntarthatóság felé fordulnak.
 
Bár a fejlesztési szintek összességében kielégítőnek mondhatók, a kihívások piaconként eltérőek. A növekvő építési és finanszírozási költségek, a stagnáló kereslet és a kiszámíthatatlan hozamok közös problémát jelentenek. Mindez ahhoz vezet, hogy a várható és a tényleges kínálat mértéke között jelentős eltérések mutatkoznak a CEE-országok fővárosaiban. 

Változó bérlői preferenciák

A régióban a bérlők egyre inkább a minőséget, a lokációt és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe a költségalapú döntésekkel szemben. Szófiában a kereslet stabil, amit elsősorban hosszabbítások és költözések mozgatnak. Varsóban ágazati átrendeződés tapasztalható: növekvő arányban jelennek meg a gyártócégek, miközben csökken az IT- és outsourcing szektor igénye. Bukarestben a folyamatos piaci bizonytalanság miatt a bérlők elhalasztják az előbérleti döntéseket, miközben a hibrid munkavégzés hatásait továbbra is vizsgálják.

A közszféra intézményei egyre jelentősebb bérlőként jelennek meg a piacon. Szlovákiában és Lengyelországban állami ügynökségek keresnek modern, magas minőségű irodai környezetet. Magyarországon pedig a kormány bérlői szerepből tulajdonosi pozícióba lép át, és új, állami tulajdonú irodaházak jelennek meg a piacon.

A rugalmas munkaterületek iránti kereslet növekszik. Szófia vezeti a régiót a flex irodák arányában, míg Prágában egy domináns helyi szolgáltató vezetésével bővül ez a szegmens. Budapesten érett flex piac működik, ahol egyre nagyobb az igény a rugalmas bérleti konstrukciókra a nagyvállalatok részéről.

A bérleti időszakok is változnak. Prágában az új szerződések gyakran 7–10 évesek, ami magas színvonalú irodabérleti beruházásokra utal. Varsóban hasonló tendencia figyelhető meg, míg Bukarestben a bérlők nagyobb rugalmasságot keresnek, például felmondási lehetőségeket és a terület módosítására vonatkozó opciókat.

Árazás és ösztönzők

A bérleti díjak folyamatosan emelkednek a CEE-6 piacain, miközben az ESG-kompatibilis, központi elhelyezkedésű épületek prémiuma egyre hangsúlyosabbá válik. Az A- és B-kategóriás ingatlanok árkülönbsége egyre növekszik.

Prága vezet a legmagasabb bérleti díjakkal, amelyek elérik a 30 €/négyzetmétert. Varsó szorosan követi 28,5 €/ négyzetméterrel. Budapest, Bukarest és Pozsony a 20–25 €/ négyzetméter közötti sávban helyezkedik el. A legkedvezőbb árakkal Szófiában találkozhatunk – 16 €/ négyzetméter.

A zöld minősítéssel rendelkező épületek egyre nagyobb bérleti díjprémiumot érnek el, miközben a minősítés nélküli ingatlanok esetében fennáll a „barna diszkont” kockázata. A bérleti ösztönzők szerkezete városonként eltérő: Prágában például jelentős fit-out hozzájárulást kínálnak az új fejlesztésekhez, míg Varsóban a bérleti feltételeket és a költségkeretet a piaci helyzetnek megfelelően alakítják. 

Varsó továbbra is felülmúlja a régiós versenytársakat nettó bérbeadás tekintetében. Prágában stabil kereslet és alacsony üresedési ráta jellemző, utóbbi jelenleg 7–8 százalék körül mozog. Bukarest és Szófia a 2021–2022-es magas, 15–16 százalékos üresedési csúcsokból lábadozik. Pozsony és Budapest esetében ingadozó az üresedési ráta, a legnagyobb hatás a régebbi épületekben érzékelhető.

Grzegorz Sielewicz, a Colliers régiós piackutatási szakértője szerint a globális bizonytalanság ellenére a régió továbbra is vonzó alapokat kínál a versenyképes munkaerőpiacoknak és földrajzi elhelyezkedésből fakadó előnyöknek köszönhetően. Bár rövid távon továbbra is fennállnak kihívások, mint az inflációs nyomás és a kamatláb-érzékenység, a középtávú kilátások pozitívak, különösen azok számára, akik támogatják a zöld innovációt és rugalmasak a hibrid munkavégzést illetően.

Az év során a CEE-6 irodapiacai tovább alkalmazkodnak majd a változó bérlői igényekhez és gazdasági környezethez. A kereslet várhatóan a prémium, ESG-kompatibilis ingatlanokra összpontosul a központi helyszíneken, míg a másodlagos eszközök esetében átalakításra vagy funkcióváltásra lehet szükség.

A közszféra növekvő szerepe, a rugalmas munkaterek fejlődése, valamint a hagyományos szektorok – mint a pénzügy, a szakmai szolgáltatások és a gyártás – folyamatos kereslete alakítja majd a régió irodapiaci jövőjét. Azok a befektetők és fejlesztők érvényesülnek majd leginkább, akik a változó piaci környezetben a fenntartható, magas színvonalú, stratégiai lokációban elhelyezkedő ingatlanokra helyezik a hangsúlyt.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet