Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Július elsejétől változik a jelzálogkölcsön-támogatásról szóló kormányrendelet. Akik addig megkötik a hitelszerződést, azok még a régi, a többiek az új feltételek szerint vehetik fel a lakáshitelt – tudta meg lapunk Horváth Csaba országgyűlési képviselőtől, a parlament infrastruktúrafejlesztési és lakásügyi albizottságának elnökétől.
Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, az új lakás építésére felvehető kamattámogatásos hitel összege a jelenlegi 10-ről 15 millió forintra emelkedik. Ezzel az eddigi 20-ról 30 millió forintra nő a megvehető vagy építendő lakás, ház ára. Ugyanakkor a használt lakásra szóló támogatott hitel 30-ról 15 millió forintra csökken, ennek a hitelnek a kamata és kezelési költsége együttesen a jövőben sem nő 6 százalék fölé. A két vásárlási hitel a jövőben nem kombinálható egymással. A 15 millió forintnál nagyobb hiteligény esetén piaci kamatozású kölcsön vehető fel.
A támogatás egyik új eleme, hogy az évente változó kamatozású kölcsönnél sem lehet majd a kezdeti – itt maximum 5 százalékos – kamatot emelni. Az öt évig fix kamatozású hiteleknél az első öt éves kamatperiódus után sem nőhet az adósok terhe. A támogatás mindkét esetben továbbra is 20 évig jár. Csabainé megerősítette lapunk korábbi információit, miszerint a jövőben az állami kamattámogatást nem a jelzáloglevelek kamatához, hanem az állampapírhozamhoz kötik. Ezzel az eddiginél gyorsabban csökken a bankoknak adott állami támogatás mértéke. A támogatás felső határa a mai 10-ről 6-8 százalékra apad. Várható, hogy ezután azok a bankok is igyekeznek majd 6 százalék közelében hitelezni, amelyek most jóval alacsonyabb kamatokat kínálnak, kitágítva így a marzsukat.
A kiegészítő kamattámogatású hitelhez csak közvetve nyúl az állam. Ott egyszerre jár jelzáloglevél-, illetve közvetlen kamattámogatás. Mivel a forrásoldalon jelzáloglevélről állampapír-alapra tér át a támogatás, ezért ott is várhatók kisebb kamatváltozások.
A bankok a tervezett változtatások közül a kamatszint 6 százalékban maximált felső határát kritizálták, véleményük szerint az árazást a piacra kellene bízni; úgy vélik, a 7-8 százalékos kamatszint is elfogadható lenne. Ez nyilvánvalóan a most csökkenő kamatmarzsuk részbeni visszanyerését célozza.
Változik a hitelfelvevők köre, de a támogatás továbbra is jár korszerűsítési, felújítási, bővítési célokra. A hiteleknél a jövőben a szülők a gyerek adóstársaként jelenhetnek meg.
A kormány elé kerülő javaslat szerint megmarad a rossz hitelekhez járó 80 százalékos állami garancia – mondta Horváth. Ez a bankok kockázati költségeit csökkenti.
