Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfó elején közölte, hogy a legutóbbi kormányülésen értékelték azt a titkosszolgálati jelentést, amely a déli határon zajló illegális migrációs tevékenységet részletezi, és a kabinet arra az elhatározásra jutott, hogy új idegenrendészeti törvényre lesz szükség.

Azonban ez nemcsak az illegális bevándorlást szabályozná, hanem a miniszter elmondása szerint a vendégmunkásokra is vonatkozik majd.

Kiemelte, hogy csak akkor lehet majd alkalmazni őket:

  • amennyiben igazolható módon nem lehet betölteni az adott munkaköröket magyarokkal;
  • a számuk nem haladhatja meg az üres álláshelyek számát;
  • valamint csak nagyon speciális esetben engedélyezhető a családegyesítés is. 
Ezt követően

Gulyás Gergely határozott nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy lesz-e vendégmunkás törvény.

A miniszter állítja: a hamarosan benyújtandó idegenrendészeti törvény egységesen fogja tartalmazni a vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozást is. 

Arra is ígéretet kaptunk, hogy az új törvényhez kapcsolódó keretszabályozások szigorítást jelentenek majd a munkaerő-kölcsönzők számára is. 

Megválaszolatlan kérdések

November elsejével lépett volna hatályba a nyáron elfogadott, ugyanakkor októberben visszavont önálló magyar vendégmunkás törvény, amely nemcsak a vendégmunkások számát, hanem a munkaerő-kölcsönző cégek működését is keretbe foglalja. 

A törvény kimondta volna, hogy vendégmunkás Magyarországon csak meghatározott harmadik országból érkezően, meghatározott létszámban és olyan foglalkozásban vállalhat munkát, amelyet számára a munkavállalási részletszabályok nem zárnak ki. 

A kormányzat azonban a piaci szereplőket meglepve hatályon kívül helyezte a parlament által elfogadott törvényt, arra hivatkozva, hogy a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően. Az Economx információi szerint azonban a háttérben inkább az állt, hogy

az ügyben eddig illetékes Gazdaságfejlesztési Minisztérium nem tudott megállapodni a részletszabályokról. 

Mivel a törvény nem lépett november elsején hatályba, számos kérdés megválaszolatlan maradt.

Például, hogy a foglalkoztatónak először elvileg az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra, majd csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása. Az azonban nincs tisztázva, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató. Ugyanígy kérdéses, hogy milyen számban hozhatók be a harmadik országbeli munkavállalók, illetve ezt hogyan fogják szabályozni.

Mi lesz a szakszervezetekkel?

Egyelőre az is kérdés, hogy a vendégmunkásokkal kapcsolatos szakszervezeti aggályok megjelennek majd-e az idegenrendészeti törvényben. 

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke ugyanis az Economxszal korábban megosztotta azokat a szempontokat, amelyeket rögzíteni akarnak az érdekvédő szervezetek egy vendégmunkásokkal kapcsolatos törvényben:

  • Szigorú munkaerőpiaci ellenőrzésekre lenne szükség, akár az adott munkakörökre lebontva. Tegyenek az érintettek nyilatkozatot, hogy magyar munkavállalókkal nem tudják feltölteni az adott pozíciókat, vagy azokat nem akarják magyar munkavállalók betölteni, és csak ezután lehessen az üres állásokat feltölteni külföldiekkel.
  • Jelenleg sok esetben nem azonosak a képzettségbeli elvárások a magyarok és a külföldiek kapcsán, előfordul, hogy a szükségesnél alacsonyabb szakmai képzettségű vendégmunkást is foglalkoztatnak. A gyakorlati követelmények szintjén is meg kell követelni a szakmai képesítést.
  • Nemcsak az elkerülendő lakosságcsere miatt fontos tiltani a letelepedést, a vendégmunkások hosszú távú itt tartózkodását. Ugyanis olyan gazdasági helyzetekkel is számolni kell, amikor nagyobb méretű magyar munkaerő szabadul fel, amelynek az újbóli munkaerőpiaci elhelyezkedését biztosítani kell. Nem fordulhat elő, hogy külföldi munkavállalók foglalják el hosszú távon azokat a munkahelyeket, amelyekre potenciálisan a magyar munkavállalóknak is szükségük lehet.
  • A hazai munkavállalók védelme érdekében mobilitási programokat kell indítani, amelyek azt szolgálják, hogy a magyarok akár az ország más részein, hosszabb távon is munkát tudjanak vállalni. A felkínált szállások, illetve munkásszállók a legtöbb esetben nem alkalmasak arra, hogy ott családok éljenek. 
  • A Liga Szakszervezetek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elé is benyújtotta javaslatait olyan dolgozóknak kialakított apartmanszállásokról, amelyek megfelelnek a családos elhelyezés feltételeinek. Az továbbra is megfigyelhető, hogy nincs szinkronban a felszabaduló munkaerőforrás földrajzi elhelyezkedése és a munkáltatók igényeivel.
  • A mobilitási programok mellett indítani kell a magyar munkavállalók számára képzési, átképzési tanfolyamokat is, olyanokat, amelyekre valós piaci igény is van. Ehhez további egyeztetésre van szükség a munkavállalói és munkáltatói oldallal.

Mészáros Melinda reményei szerint ezek a javaslatok minimum utalás szintjén megjelennek majd az új vendégmunkás törvényben.