Az Egyesült Államok hosszú évtizedeken keresztül a világ tudományos életének fellegvára volt. Az olyan rangos egyetemek, mint a Harvard, a Stanford és a MIT, nemcsak az amerikai, hanem a globális tudományos kutatás és innováció motorjai voltak. Azonban az elmúlt három hónap Trump-adminisztráció által hozott döntései érezhetően meggyengítették az Egyesült Államok tudományos ökoszisztémáját. Ezek közül az egyik legátütőbb hatású a Harvard Egyetem nemzetközi diákok fogadására vonatkozó jogainak megvonása volt.

Még a Trump-tábor is kettészakadt a döntés miatt

Már március végén arról számolt be az amerikai média, hogy Donald Trump kormánya fontolgatja a külföldi diákok kizárását. Az intézkedés célja a „hamasznikok” – Izrael Gázai övezetbeli fellépésének militáns kritikusai – elleni küzdelem volt. Trump hivatalba lépése óta több mint 300 tanuló vesztette el diákvízumát.

Kapcsolódó

Csütörtökön Trump belügyminisztere még szorosabbra húzta a hurkot, amelyet a kormányzat amúgy is az elit egyetem nyaka köré helyezett. Kristi Noem belbiztonsági miniszter úgy döntött, hogy az egyetem „erőszakot és antiszemitizmust támogat, valamint együttműködik a Kínai Kommunista Párttal az egyetemi campusán”, ezért szankcionálni kell.

A döntés értelmében az egyetem már nem fogadhat külföldi diákokat, így a Harvardra már beiratkozott külföldi diákoknak egy másik egyetemre kell átiratkozniuk, különben elveszítik hallgatói tartózkodási engedélyüket.

A Harvardra jelenleg beiratkozott hallgatók 27 százaléka, vagyis 6800 diák külföldről érkezett.

A döntés még a Trump-pártiakat is két táborra osztotta: az egyik vélemény szerint ez halálos ítélet lesz az egyetemnek, a másik álláspont szerint viszont újabb győzelmet aratott a kormányzat azzal, hogy befejezik az ellenség kiképzését amerikai adófizetői pénzen.

Még tavasz elején a Trump-kormány arra kötelezte a vállalatokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy tiltsák be sokszínűségű programjaikat, azonban a Harvard vezetése továbbra is küzdeni fog ez ellen. Az ország többi egyetemével ellentétben az elit egyetem nem engedett a washingtoni nyomásnak. Más intézmények, mint például a Virginiai Egyetem, már megszüntették a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás programjait, a Harvard ezzel szemben úgy döntött, hogy „az ellenállás fellegvárává” válik az Egyesült Államokban.

Egy lépés, ami megrendítette a tudományos közösséget

A Trump-adminisztráció áprilisi döntése, amely megakadályozza a Harvardot, hogy nemzetközi diákokat vegyen fel, átfogó és messzemenő következményekkel járhat. A döntés hivatalos indoklása szerint a nemzetbiztonsági aggodalmak és az amerikai diákok preferenciája indokolta az intézkedést. Azonban a tudományos közösség szerint ez a lépés politikailag motivált volt, és inkább szimbolikus, mint pragmatikus célokat szolgált.

A Harvardon tanuló külföldi diákok aránya hagyományosan magas, és sokan közülük az ország legtehetségesebb fiatal elméi.

Ezek a diákok nemcsak az Egyesült Államokban maradva gazdagítják a tudományos életet, hanem nemzetközi kapcsolataikat felhasználva globális tudástranszfert is biztosítanak.

A nemzetközi hallgatók kizárása azonban nemcsak a Harvardot, hanem az amerikai tudományos szférát általában is elszigetelheti.

A Trump-adminisztráció döntése tehát nem pusztán az egyetemek hírnevét és hitelességét ássa alá, hanem hosszú távon az amerikai tudományos kutatás globális pozícióját is gyengíti. A tudományos kutatás és innováció egyik kulcseleme a nemzetközi együttműködés. Ha az amerikai egyetemek kevesebb nemzetközi diákot tudnak fogadni, az csökkentheti ezen együttműködések lehetőségeit.

A döntés által érintett diákok nemcsak tudásukkal, hanem gazdasági hozzájárulásukkal is fontos szerepet játszanak az amerikai felsőoktatásban. A Harvardhoz hasonló elitintézmények ugyan kevésbé függnek ezektől a bevételektől, ám a kisebb egyetemek számára ez élet-halál kérdés lehet.

A nemzetközi diákok által fizetett magas tandíjak ugyanis sok egyetem költségvetésének jelentős részét teszik ki.

Egészpályás letámadás a tudomány ellen

Az elmúlt három hónap során Donald Trump több olyan döntést is hozott, amely komolyan érintette az amerikai tudományos közösséget. 

Klímatudomány elleni fellépések:

  • kilépés a párizsi klímaegyezményből;
  • klímaprogramok és adókedvezmények megszüntetése;
  • tudományos ügynökségek költségvetésének drasztikus csökkentése;
  • klímatudományi adatok és eszközök eltávolítása;
  • fosszilis tüzelőanyagok előtérbe helyezése;
  • a NASA klímakutatási programjainak leállítása. 

Egészségügyi megszorítások:

  • az Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) költségvetésének drasztikus csökkentése;
  • a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) leépítése;
  • tömeges elbocsátások az egészségügyi szervezeteknél;
  • az Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Minisztériumának (HHS) átszervezése;
  • a transznemű fiatalok egészségügyi ellátásának korlátozása;
  • az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépés;
  • a Medicaid és USAID más szociális programok csökkentése és eltörlése. 

A tudományos, kutató szféra akadályozása:

  • az Országos Rákkutató Intézet (NCI) forrásainak csökkentése;
  • klinikai kutatások támogatásának visszavágása;
  • az Alzheimer-kutatást finanszírozó NIH programok szűkítése;
  • kutatói ösztöndíjak és támogatások megvonása. 

Donald Trump 2025-ös intézkedései komoly visszalépést jelentettek a kritikus egészségügyi kutatások területén, különösen a rákkutatás, járványkutatás és Alzheimer-kutatás finanszírozásában és működésében. A tudomány világának prominens szereplői szerint ezek az intézkedések nemcsak a tudományos fejlődést fékezik, hanem az amerikai és globális közegészség védelmét is veszélyeztetik.

A tudományos közösség válasza

A Trump-adminisztráció tudományellenes lépései világszerte felháborodást váltottak ki. Számos szakmai szervezet és kutatóintézet nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a döntéseket. A Harvard Egyetem elnöke, Claudine Gay nyilvánosan kiállt a nemzetközi diákok mellett, és kijelentette, hogy az egyetem mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje diákjait és tudományos szabadságát.