Az Economx is beszámolt arról, hogy pár napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a munkaadókat és munkavállalókat tömörítő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával (VKF) egyeztetett. A megbeszélésen a VKF arra tett javaslatot, hogy a szociális hozzájárulási adót  (szocho) 1 százalékponttal csökkentse a kormány. A tárcavezető erre úgy reagált, hogy

ez nem egyszerű menet, tárgyalnak róla, mert legalább 200 milliárd forintos adókönnyítést jelent.

Kapcsolódó

A 2026-os költségvetési törvény egyelőre 3 617 milliárd forintos szocho-bevétellel kalkulál, a számítások  alapján 1 százalékpontnyi szocho-csökkentés bruttó értelemben hozzávetőleg 278 milliárd forint bevételkieséssel járhatna. 

A Portfolio azt írja, hogy

ha 2026-tól a szociális hozzájárulási adó kulcsa 13 százalékról 12 százalékra csökken, a lépés a munkaadókat támogatja, könnyebbé téve a jövő évi minimálbér-emelés kigazdálkodását, ám a központi költségvetésből hiányzik ez a forrás: elsősorban a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap szenvedhet a bevételkieséstől.

A szociális hozzájárulási adóból származó bevételek elosztása már eddig is jelentős egyenlőtlenségeket mutatott:

  • 2025-ben a szocho 87 százaléka a nyugdíjrendszert, 13 százaléka az egészségügyet illette;
  • a TB-alapok hiánya évente 200-700 milliárd forint között mozog, a 2024-es szocho- és járulékbevételek 7 623 milliárd forintot tettek ki, miközben a kiadások 10 756 milliárdot. 

A különbözetet részben a költségvetési támogatások, részben egyéb bevételek pótolják, de így is jelentős a forráshiány.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elemzése szerint a nyugdíjrendszer 2035-ig közel egyensúlyban tartható a múltbeli reformoknak köszönhetően, a valóság azonban más: az utóbbi évek hiányai miatt a nyugdíjrendszer és az egészségügyi alapok egyenlege jelenleg negatív, 2023-ban a GDP 3,6 százalékának megfelelő hiány mutatkozott. A tervezett szocho-csökkentés további forráshiányt okozhat, miközben a bérek emelkedése mérsékelt növekedést hoz a bevételekben.

A kormány lépése a magyar bérfelzárkózás állami támogatását szolgálja, de a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságát veszélyeztetheti, és a társadalombiztosítási alapok hiányának további növekedését eredményezheti

- derül ki a cikkből.