Újabb pengeváltások elé néz a szövetségi kormány Németországban, ráadásul a közlekedési lámpás koalíció pártjainak nem csak egymással, hanem a lakossággal is meggyűlhet a baja az ország pénzügyei miatt. 

Sőt, a várakozásokkal ellentétben mostanra a háborús készültség érdekében tett erőfeszítések sem aratnak osztatlan sikert: a friss közvéleménykutatások szerint minden második német szerint eleve valószínűtlen, hogy Putyin lerohanja a NATO-t, ezért a lakosok a haderőfejlesztést is inkább teherként élik meg.

Már lyukas a kassza, ezért matekozik a kormány

Olaf Scholz kabinetjének júliusig kell arról döntenie, hogy mely területeken vezetnek be újabb megszorításokat 2025-ben.

A legutóbbi adóbecsléskor ugyanis kiderült: megint elszámolhatták magukat, mert a jövő évi költségvetésben a szövetségi, állami és helyi önkormányzatoknak várhatóan összesen 995,2 milliárd euróból kell majd gazdálkodniuk – ez pedig 21,9 milliárd euróval kevesebb a 2023 őszén feltételezettnél.

Ez azt jelenti, hogy a németekre újabb megszorítások várnak, miközben a szövetségi kormány nagymértékben növelni akarja az Ukrajnának szánt katonai segélyeket, illetve a honvédelemre szánt, központi forrásokat.

Ez pedig feszültséget okoz a lakosság körében, mivel az INSA legújabb felmérése szerint a polgárok 40 százaléka úgy gondolja: a Scholz-kabinetnek immár elsősorban Ukrajna támogatásán kellene pénzt megtakarítania, nem pedig a német családokon

A Welt által idézett kutatás rámutat: az emberek mindössze 6-9 százaléka fogadná el a megszorításokat a nyugdíjak, a családtámogatások és a gazdaságfejlesztés területén. Ezzel szemben 16 százalékuk úgy véli, hogy a kormánynak a védelemben és a Bundeswehrnél kellene megtakarítania a jövő évi költségvetésből hiányzó összeget.

A többség nem számít támadásra Oroszországtól

Egy másik, friss kutatás ugyancsak a fokozott háborús készültség szükségességét kérdőjelezi meg, annak ellenére, hogy hónapok óta Putyin feltételezett támadásáról, a német hadsereg eurómilliárdokat felemésztő fejlesztéséről és a kötelező sorkatonaság visszaállításától hangos a politikai közbeszéd.

A YouGov közvéleménykutató intézet aktuális felmérése megállapítja, hogy a németeknél minden második ember eleve meglehetősen irreális forgatókönyvnek tartja a NATO-területek elleni orosz támadást.

Ugyan a felnőttkorú lakosság 36 százaléka tartja valamelyest reálisnak, hogy 2030-ra az orosz hadsereg megtámad egy olyan államot, amely a szövetség része, ám csak minden ötödik polgár véli azt, hogy a támadás célpontja Németország lehet.

Ezzel együtt, a hadsereg állapotával nagyon kevesen elégedettek: a válaszadók mindössze két százaléka van meggyőződve arról, hogy a Bundeswehr jó pozícióban van a honvédelem szempontjából, míg 39 százalék – főként az idősebbek – szerint rosszul van felkészülve a feladatra.

Erős a kritika a polgári védelem terén tett kormányzati erőfeszítések kapcsán is, mivel tízből nyolc német elégtelennek tartja a lakosság védelmére és gondozására vonatkozó szövetségi és állami rendelkezéseket háború esetén – írja a Berliner Zeitung.