Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még hivatalosan semmit nem kommunikált a Nagy Márton vezette tárca és a bankszektor közti mai tárgyalásokról, az OTP Bank megtörte a csendet, és több részletet is elárult arról az ajánlatról, amit a kormányzat elé beterjesztett. 

Viszont, egyelőre azt sem tudjuk, hogy mi a kormányzati álláspont, 

kap-e ársapkát a bankszektor.

Az OTP Bank ma délben azt közölte: az NGM és a bankszektor képviselői között lefolytatott konstruktív egyeztetések alapján az OTP Bank áttekintette, hogy milyen módon tud hozzájárulni az előzetes várakozásokat meghaladó infláció csökkentéséhez. Mint írták, a tárgyalások alapján az OTP Bank vállalta, hogy kész ellensúlyozni

a jogszerűen alkalmazott és 2025. március 1-jén bevezetett lakossági bankszámlákra, bankkártyákra és elektronikus banki szolgáltatásokra vonatkozó inflációs díjemelést.

 A vállalás keretében az OTP Bank kész többmilliárd forint értékű kedvezményt meghosszabbítani, továbbá 2025. május 1. és 2026. április 30. között kész összesen csaknem kétmilliárd forinttal csökkenteni a lakossági ügyfelei által fizetendő banki költséget.

Ez az összeg megfelel a 2025-re törvényileg megengedett inflációs díjemelés ügyfélkedvezményekkel csökkentett hatásának, így az OTP Bank – a Nemzetgazdasági Miniszter kérésének megfelelően – kész visszatérni a 2025. év eleji lakossági banki díjakhoz

– hangsúlyozták.

Közlésük szerint a gyakorlatban ez a lépés azt jelenti, hogy az OTP Bank kész a fizikailag kibocsátott lakossági forint betéti bankkártyák

2025. május 1. és 2026. április 30. között esedékes éves díját minden ügyfél esetében a jelenleg érvényes éves díjhoz képest 700 forinttal csökkenteni, amennyiben ezen díjakra vonatkozóan nem lép életbe eltérő jogszabályi rendelkezés.

A betéti bankkártyával nem rendelkező lakossági bankszámlás ügyfeleinek hasonló értékben egyszeri jóváírást kész végrehajtani a Bank 2025 júniusában, ugyanezen feltételezés mellett.

Az OTP Bank az egyeztetések nyomán kész azt is vállalni, hogy a lakossági bankszámlákra és betéti kártyákra vonatkozóan működési vagy inflációs okokból nem hajt végre díjemelést 2026. június 30-ig.

Mennyi az a kétmilliárd forint valójában?

Az OTP Core (tehát a magyarországi anyabank és a hazai leányvállalatok) nettó kamatbevételei tavaly 578 milliárd forintot tettek ki, a díjak és jutalékok pedig 219,5 milliárd forinttal járultak hozzá a 868 milliárdot kitevő összes bevételhez. A külföldi leánybankok osztaléka nélkül az OTP Core 2024-es adózott nyeresége 270 milliárd forint volt. A bank különadó és extraprofitadó címen tavaly 42,6 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, majd élve az állampapír-vásárlások után járó adókedvezménnyel, végül az extraprofitadót sikerült 5,9 milliárd forinttal csökkenteni. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég a közösségi oldalára feltöltött videójában azt mondta:

a bankok nem nagyon akarnak árcsökkentést végrehajtani. Január-februárban már végrehajtottak egy áremelést, amelynek a mértéke elfogadhatatlan.

A kormány azt szeretné, ha díjcsökkentést hajtanának végre a hitelintézetek - közölte a miniszer hozzátéve, hogy hétfő-keddig el kell dőlnie, miről szólnak a bankok önkéntes vállalásai, szerdán már a kormány dönt a kérdésben.

Jó lenne, ha a bankok megértenék, hogy a további áremelés elfogadhatatlan, és a január-februári díjemeléseket is el kellene felejteni. Utóbbiak túlzóak voltak.

A referenciapontot a tavaly decemberi szint jelentheti, itt szeretnék egy ideig befagyasztani a számlákhoz kapcsolódó összes díjat

– húzta alá Nagy Márton.

A Gránit Bank nem emelt

Nem érintette a Gránit Bank ügyfeleit 2025-ben banki díjemelés, hosszú idő óta változatlan, kedvező díjakkal intézhetik napi pénzügyeiket. Kiszámítható – évek óta változatlan – díjakkal intézhetik a továbbiakban is napi banki ügyeiket a Gránit Bank ügyfelei. A pénzintézet a hétköznapi bankoláshoz kapcsolódó díjait, mint például a számlavezetési díjakat, az átutalások díjait sok éve nem emelte meg - közölte a pénzintézet a portálunkkal.
Talán az a legfontosabb, hogy a bankokkal valamilyen megegyezés szülessen

–szögezte le korábban az az Economx érdeklődésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. 

Hangsúlyozta, Magyarországon az ügyfelek rendkívül csekély százaléka vált bankot és sokan még a növekvő díjak miatt sem veszik számba más bankok ajánlatait, viszont a szolgáltatások árának további emelkedésével kialakulhat a bankokkal szemben egy kedvezőtlen testtartás, illetve az ügyfelek lemondhatnak bizonyos banki szolgáltatásokról, amelyek egyébként a pénzügyi tudatosság folyamatos bővítése kapcsán lennének fontosak. 

Valószínűsíthető, hogy bankok által alkalmazott díjak esetében lesz beavatkozás, az élelmiszerekhez hasonlóan,, amely ideiglenesen megvédheti az ügyfeleket a díjak emelésétől

– magyarázta az elemző. 

Kapcsolódó