Az emberek fertőzésének kockázata továbbra is alacsony, az EU biológiai biztonsága és az ezzel kapcsolatos felügyelet magas szintű, de maradnia kell a fokozott éberségnek – közölte az Európai Bizottság annak kapcsán, hogy április elején világszerte aggodalmat keltett a hír, miszerint az Egyesült Államokban egy személy magas patogenitású madárinfluenza vírusra (H5N1) lett pozitív, amelyet fertőzött tejelő szarvasmarhák között kapott el.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint ez volt a kórokozó második, emberre átterjedt esete az USA-ban, miután egy coloradói személy korábban már elkapta a betegséget, fertőzött baromfik között.

Az amerikai eset nem utal különösebb veszélyre 

Mivel a legtöbb fertőző betegség olyan kórokozókból származik, amelyek eredetileg különböző állatfajokban keringtek, ismét fellángolt a félelem a madárinfluenza miatt.

Ezért igyekezett megnyugtatni az Európai Bizottság, amelyet megerősített az Euractiv hírügynökségnek Angeliki Melidou, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) légúti vírusokkal foglalkozó fő szakértője is.

Mint mondta, a madárinfluenza-vírussal való fertőzés kockázata jelenleg alacsony a lakosság körében, és azoknál is alacsony vagy közepes, akik foglalkozásuk miatt fertőzött állatoknak vannak kitéve.

Nem valószínű, hogy a vírus emberek között is elterjedhet – emelte ki, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokban történt eset sem változtat ezen az értékelésen.

A macskánk is elkaphatja a betegséget

Az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a múlt héten új jelentést tett közzé a madárinfluenza okozta influenzajárvány eddig ismert természetéről. 

Ebben megállapítják, hogy csaknem három évtizednyi emberi expozíció után a vírus „nem szerezte meg azokat a mutációkat”, amelyek ahhoz szükségesek, hogy légi úton átterjedjen az emberekre. Ráadásul a madarakban észlelt vírusok összesített száma az előző évekhez képest csökken. 

Igaz ugyanakkor, hogy a madárinfluenza-vírusok globális terjedése és harmadik országokban való jelenléte komolyabb kockázatot is hordozhat, de nehéz megbecsülni, hogy ez igényel-e nagyobb felügyeleti és reagálási kapacitást. 

Felidézik: a korábbi – Finnországban és Lengyelországban 2023-ban történt – esetek alapján azt már tudni lehet, hogy számos emlősfaj fogékony a madárinfluenza keringő törzsére, például a rókák és a nercek, valamint a háziállatok, köztük a macskák.

Ha berobban a vírus, nagy járvány lehet

Azt is megállapítja a jelentés, hogy ha a madárinfluenza-vírusok képesek lesznek emberek között is terjedni, akkor az nagymértékű járványt okozhat, tekintettel az emberek naiv immunállapotára a H5 vírusokkal szemben.

Egyelőre a megelőzésre koncentrálnak: ehhez az európai hatóságok a baromfitelepek fokozottabb ellenőrzését, a gyors diagnosztikához való hozzáférés széleskörű biztosítását, az állat- és humánegészségügyi intézmények közötti szorosabb együttműködést, valamint olyan megelőző intézkedések végrehajtását javasolják, mint a vakcinázás.