Erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása.

Az aktív dolgozók többsége valamilyen formában megtakarít idős korára, és ez a várakozásaikra is kedvező hatással van.

A megkérdezettek szerint a gondtalan nyugdíjas évekhez 25 millió forinttal kell rendelkezni, de sokan veszélyes tévedésben vannak akkor, amikor azt kell megtippelni, hogy ehhez havonta mennyit szükséges félretenni.

Egyre többeket foglalkoztatna olyan kérdések, hogy mekkora megtakarítást kellene felhalmozni a gondtalan időskorhoz, mikor kellene elkezdeni a takarékoskodást, miből lehet majd kifizetni az egészségügyi, ápolási kiadásokat. Ennek ellenére csak kevesen terveznek előre ezekre az élethelyzetekre.

  • A jövőtől a leginkább a negyvenes korosztály tart (56 százalék), a kifejezetten bizakodók aránya pedig a 18-29 évesek körében a legalacsonyabb (9 százalék),
  • a válaszadók többsége (51 százalék) tart attól, hogy nyugdíjas korában anyagi nehézségei lesznek,
  • mindössze minden ötödik (18 százalék) számít bizakodónak,
  • a fennmaradó hányad pedig bizonytalan abban, hogy jó vagy rossz vár-e rá.
  • Csupán a szűk többség (57 százalék) számít arra, hogy állami nyugdíjat fog kapni idős korában.

Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé hisz ebben:

  • a harminc év alatti korosztály kevesebb mint 40 százaléka bízik az állami öregségi ellátásban,
  • szemben a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb álló 50-65 évesek bő kétharmadával.

A megkérdezettek több mint fele rész- vagy teljes munkaidős állásból, egynegyedük pedig a nyugdíjcélú megtakarításból (is) számít bevételre. Körülbelül minden tizedik válaszadó a gyerekei, unokái anyagi támogatására is számít, viszont minél idősebb valaki, annál kevésbé: a harminc év alattiak 17 százalékával szemben a nyugdíj előtt álló korosztálynál ez csupán 5 százalék.

Aki spórol, kevésbé aggódik

Arra, hogy ki milyen várakozással tekint időskori anyagi biztonságára, egyértelműen hatással van, hogy tud-e félretenni a nyugdíjas évekre. A felmérés eredményei alapján

  • az aktív dolgozók 61 százaléka előtakarékoskodik nyugdíjcéllal valamilyen formában – köztük a felsőfokú végzettségűek inkább,
  • a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők jóval kevésbé.

Az általános hangulatromlás ellenére az előtakarékoskodók aggodalmai valamelyest csökkentek az egy évvel korábbi felmérés eredményeihez képest, miközben a nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezők félelmei nőttek.

Az előtakarékoskodók hangulatjavulása sem jelent hurráoptimizmust, hiszen

  • 47 százalék továbbra is tart az időskori anyagi nehézségektől,
  • ám ez így is jóval elmarad a nem előtakarékoskodók körében mért 58 százaléktól.

Veszélyesen tippelünk

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók véleménye szerint mekkora összeget kellene félretenni a gondtalan nyugdíjas évekhez. A megkérdezettek átlagosan 25 millió forintra tették ezt a summát, amiben a korosztályok között nem mutatkozott jelentős eltérés. Bár az átlagos összeg növekedett a korábbiakhoz képest (2023: 23 millió forint, 2024: 24 millió forint), a többlet jócskán elmarad attól, amit az elmúlt évek inflációja indokolna.

Jelentősen különböznek a generációs vélemények abban, hogy mennyit kell havonta félretenni ahhoz, hogy a vágyott 25 millió forint összejöjjön.

  • A harminc év alattiak szerint ehhez 113 ezer forintot,
  • az ötven év felettiek szerint pedig ennek közel dupláját, 222 ezer forintot kell megtakarítani.

„A megkérdezettek jól látják, hogy minél korábban kezdi el valaki az öngondoskodást, annál elegendő lehet egy kisebb összegű, rendszeres megtakarítás a kívánt eredmény eléréséhez. Jelentősen túlbecsülték ugyanakkor a szükséges havi összegeket, ami azért veszélyes, mert sok olyan munkavállalót akadályozhat meg az öngondoskodás elkezdésében, ezáltal pedig az elképzelt időskori jövedelem megteremtésében, aki az anyagi helyzete alapján egy kisebb, reális összeggel valójában képes lenne rá” – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. „Amennyiben a munkáltatónál a cafeteriában választható elem az önkéntes pénztári megtakarítás, érdemes ezt kihasználni, hiszen a munkaadói befizetések után is jár a 20 százalékos, legfeljebb évi 150 ezer forintos szja-visszatérítés a munkavállaló számára, a kiemelkedő hozamok pedig tovább növelik ezen öngondoskodási forma előnyeit.”

Kapcsolódó