Az Európai Számvevőszék (ECA) 2026-os jelentése több hiányosságot állapított meg az Európai Rákellenes Terv (EBCP) kapcsán. Elsősorban a finanszírozás és fenntarthatóság bizonytalan: a terv 2027 után nem rendelkezik biztosított forrásokkal, így hosszú távú működése kockázatos – írják abban a különjelentésben, amit az Európai Számvevőszék készített az európai rákellenes terv kapcsán.

Az Európai Unióban a rák nem csupán egészségügyi probléma, hanem egy komoly gazdasági és társadalmi kihívás is.

A rák évente közel 1,1 millió európai haláláért felelős betegség, a népesség öregedésével, valamint az életmóddal összefüggő kockázati tényezők miatt az új megbetegedések száma várhatóan emelkedni fog.

A rák gazdasági terhe az EU-ban meghaladja az évi 100 milliárd eurót, amelyet az egészségügyi rendszerek, a munkaerőpiacok és a családok viselnek. Ezen kihívások kezelésére indította el a bizottság 2021-ben az Európai Rákellenes Tervet (EBCP), amelynek célja a rák jelentette terhek csökkentése a betegek, családjaik és az egészségügyi rendszerek számára.

A terv a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből származó 4 milliárd eurós kezdeti költségvetéssel rendelkezik, és átfogó megközelítést alkalmaz a betegút négy fő szakaszában: a megelőzésben, a korai felismerésben, a rákbetegek gondozásában és kezelésében, valamint az életminőség biztosításában a ráktúlélők számára.

A terv 42 intézkedés köré szerveződik, melyből tíz kiemelt kezdeményezésként szerepel. Az intézkedések több szakpolitikai területet ölelnek fel, a környezetvédelmi, társadalmi befogadási programoktól kezdve a kutatás és innováció, digitalizáció, adatmegosztás és az uniós szakpolitikai szinergiák fejlesztéséig. A bizottság a projektek finanszírozásában a köz- és magánszervezetek széles körét, így nonprofit és tudományos intézményeket is bevon.

Az Európai Számvevőszék (ECA) ellenőrzése során kiderült, hogy bár a terv hatóköre széles és a kezdeményezések elindultak, a finanszírozás 2027 után bizonytalan, és a fenntarthatósági aggályok jelentősek. 

Rákos megbetegedések az Európai Unióban

Az unióban percenként öt embert diagnosztizálnak rákkal, és ugyanezen idő alatt több mint két ember hal meg a betegségben: ezzel a rák a második vezető halálok. Mivel a rák viszonylag nagyobb arányban sújtja az időseket, a népesség öregedéséből adódóan az új esetek száma folyamatosan nő. A diagnosztizált rákos esetek száma az unióban 2040-ig várhatóan 19 százalékkal, a rák okozta halálesetek száma pedig várhatóan 27 százalékkal fog nőni. A betegséget az is jellemzi, hogy a megelőzés, a korai felismerés, a kezelés és a túlélés terén a tagállamok között tartós egyenlőtlenségek állnak fenn. A rákos megbetegedések mintegy fele a négy fő típus: a vastagbél-, a tüdő-, a prosztata- és az emlőrák egyikébe tartozik. A rákos megbetegedések okozta mortalitás aránya nemcsak ráktípusonként jelentősen eltérő, hanem a betegek neme szerint is: a férfiak csaknem 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, mint a nők. 

Hatalmas egyenlőtlenségek vannak

A számvevőszéki ellenőrzés arra is rávilágított, hogy a tagállamok közötti és tagállamokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése továbbra is komoly kihívást jelent, hiszen a terv közvetlen befolyással csupán bizonyos területekre rendelkezik, míg a helyi egészségügyi rendszerek kapacitása, a hozzáférés és az életmódbeli különbségek sok esetben meghatározzák a kimenetet. A terv sikeressége szorosan összefügg a nyomonkövetéssel és a hatásméréssel. A számvevőszék szerint jelenleg nincs egységes bizottsági keretrendszer a finanszírozott kezdeményezések hatásának mérésére, ami hosszú távon kockázatot jelent a célok elérésében.

A jelentés ugyanakkor azt is kiemeli: hogy a rákellenes program innovációt ösztönöz a diagnosztikában, a gyógyszerek fejlesztésében és a digitális egészségügyi megoldások alkalmazásában, amelyek közvetett gazdasági előnyöket is hoznak az EU számára. A terv céljai között szerepel a megelőzés: a kockázati tényezők csökkentése, mint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, vagy a mozgáshiány révén a betegségek előfordulása mérséklése is. A korai felismerés és szűrés fejlesztése, valamint a rákbetegek magas színvonalú gondozása nemcsak az életkilátásokat javítja, hanem a gazdasági terhet is csökkenti, hiszen a betegségek hosszú távú költségei a kezelések és a produktivitás kiesése révén jelentősek.

Kapcsolódó

Út a sikerhez...

A rákellenes terv kiemelten foglalkozik a gyermekkori rákkal, a digitális egészségügyi innovációkkal, és a tagállamok közötti adatmegosztással. A tíz kiemelt kezdeményezés és a hozzájuk kapcsolódó projektek révén az EU a rák elleni küzdelemben koordinált és átfogó válaszlépést kíván nyújtani, de a fenntarthatóság és a finanszírozás hosszú távú biztosítása kulcsfontosságú a sikerhez.

Az ellenőrzés összegzése szerint a rákellenes terv előrelépést jelent az EU szintjén, de a tényleges hatás a betegek életére és a gazdasági terhek csökkentésére csak hosszabb távon lesz mérhető. A terv jó példa arra, hogy a közegészségügy és a gazdaság szorosan összefonódik, és a betegségek elleni stratégiai fellépés nemcsak humanitárius, hanem makrogazdasági érdek is.

Az Európai Számvevőszék 2026-os jelentése felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az európai rákellenes terv finanszírozása, koordinációja és hatásmérése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU a rák elleni harcban ne csak célokat fogalmazzon meg, hanem tényleges, mérhető eredményeket érjen el.

A terv nem csupán az egészségügyi rendszerek terheit csökkenti, hanem a munkaerőpiacra és a gazdasági teljesítményre is közvetett, de jelentős hatást gyakorolhat.