Tavaly augusztusban Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – az ügy kiemelkedő társadalmi jelentőségére és a jogi probléma összetettségére hivatkozva – 150 nappal, 2026. január 22-ig hosszabbította meg a háztartási napelemek szaldó szerinti elszámolását módosító kormányrendelet ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálásának határidejét. Az Index most megkereste az Alkotmánybíróságot az ügyben, és Szabó Attila főtitkártól megtudta, hogy döntés valószínűleg az év első félévében várható.

Az Alkotmánybíróság tavaly áprilisban egyhangúlag megállapította, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően, 2023. szeptember 8. és szeptember 12. között benyújtott igénybejelentésekre is alkalmazni kell.

Az ügy előzménye:

  • A kormány 2023. szeptember 13-án kihirdette azt a sokak által sérelmezett szabályozást, amelyben a kormányrendeletet úgy módosította, hogy 2023. szeptember 8. és 12. között benyújtott igénybejelentések tekintetében visszamenőleg megszüntette a szaldóelszámolás választásának lehetőségét. Az indítványozó szerint ez megvalósítja a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ami az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét jelenti.
  • Az Alkotmánybíróság határozatában megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, miután a 2023. szeptember 13-án hatályba lépett jogszabály kifejezetten akként rendelkezik, hogy a szaldóelszámolás választásának joga az igénybejelentés napjához kapcsolódik. A rendelet indoklása pedig semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8. és 12. között megtett igénybejelentések esetében.

2024 januárja 1124 alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben a háztartási napelemek szaldóelszámolásának megváltoztatását sérelmezik.

2024. január 1-jétől a szaldóelszámolásból bruttó elszámolásba kerültek azok a felhasználási helyek, ahol a háztartási napelemek üzembe helyezése vagy bővítése óta 2023 végéig már eltelt tíz év. A támadott szabályozás alapján a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána viszont átkerülnek a havi bruttó elszámolásba.

A napelemesek felháborítónak tartják, hogy az új rendelkezéseket a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell, hiszen akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették, hogy beruházásuk a szaldóelszámolással megtérül.

Mivel az alkotmányjogi panaszok lényegében szó szerint megegyeznek egymással, az ügyben a testület az úgynevezett vezető döntési eljárás szabályai szerint jár el, azaz a panaszokról egy határozatban döntenek az alkotmánybírák.

Hazánkban több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá.

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, a pályázati feltételek már elérhetők. Háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás kapható. A cél, hogy a már megtermelt, azonban jelenleg elvesző napenergiát el lehessen tárolni, csökkentve ezzel a háztartások kiszolgáltatottságát és a villamosenergia-rendszer terhelését. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnének át, vagyis szinte valós időben számolják el a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram különbségét. Itt írtunk a részletes tudnivalókról >>>

Kapcsolódó