Még el sem kezdődött a vita a jövő évi költségvetésről a parlamentben, máris volt mit tisztázni az egészségügyre szánt forrásokról. S nem is akárkik között alakult ki véleménykülönbség: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis a büdzsé benyújtása után úgy nyilatkozott, hogy a Költségvetési Tanácsnál (KT) nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak.

Senki sem tévedhetetlen. Meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk

- tette hozzá a tárcavezető. 

Nagy Márton szerint ugyanis a KT nem számolt jól, az ideihez képest 2026-ban 280 milliárd forinttal több jut majd egészségügyre. A költségvetési tervezetből kiderül, hogy tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben, ez a 2025-ös évhez képest 280 milliárd forinttal többet jelent. 

Horváth Gábor, a Tanács elnöke azonban ma közleményben szögezte le, a Költségvetési Tanács a 2026-os költségvetés tervezetéről kiadott véleményében nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre. 

Ezt azzal magyarázta, hogy a vélemény az Egészségbiztosítási Alap három legjelentősebb forrását, a szociális hozzájárulási adóból, a járulékokból (a társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető részéből és az egészségbiztosítási járulékból álló), valamint a Költségvetési hozzájárulások cím alatt előirányzott támogatásokból származó működési bevételét értékelte. Utóbbi csökkenését több mint ellensúlyozza az első két soron tervezett magasabb összegű bevétel - figyelmeztetett. 

Horváth Gábor kitért arra is, hogy a vélemény az egészségügyet érintően továbbá megállapítja az állami beruházási fejezet kiadásainak egészségügyi és szociális intézmények felújításaihoz kapcsolódó tervezett növekedését, valamint az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrás szerepeltetését a tervezetben. 

A KT, amely véleményezte a jövő évi költségvetési törvény tervezetét,

A félreértést az okozta, hogy a KT leírta, az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal elmarad a 2025-ös előirányzattól. 

Ugyanakkor a véleményből kiderül, hogy a központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és járulékokból eredő bevételi előirányzata 9574,3 milliárd forint, amely 9,2 százalékkal több a 2025-re költségvetési törvénybe foglaltaknál. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 6244,1 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapot 2853,4 milliárd forint, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot 476,8 milliárd forint bevétel illeti meg.

Az egészségügyi intézmények a rendszer-szerűen beépített forrásokon felül 80 milliárd forint többletforrást kaphatnak. Ezzel együtt a gyógyító-megelőző ellátásra fordítandó kiadás 2026. évi előirányzata 2886,3 milliárd forint, ami 4,3 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot. A Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzatának 2026-ra tervezett összege 195 milliárd forint, ami 8,3 százalékkal meghaladja a 2025. évi törvényi előirányzatot. A 2023. évi előirányzatteljesítése 135,7 százalék, a 2024. évi teljesítés 153,1 százalék, a 2025. I. negyedévi teljesítés 34,1 százalék volt. A 2026. évi előirányzat az utóbbi három évet, illetve a 2025-os időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem elégséges a KT szerint.

Kapcsolódó