A 2013-ban kezdődött gazdasági növekedést 2020-ban megtörte a koronavírus-járvány, de a 2021. évi „visszapattanást” 2022-ben további növekedés követte. Az év során az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségünk korábban nem tapasztalt szintet ért el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. 

A jelentésből megtudhatjuk, hogy

Kapcsolódó

  • Budapesten kiugró értéken áll a GDP-mutató,
  • az oktatási és egészségügyi beruházások épphogy elérik a 10 százalékot,
  • a kata adózási forma szigorítása miatt rengeteg cég szűnt meg,
  • s hogy mely megyékben regisztrálták a legnagyobb K+F ráfordítást.

Csak Budapest tud lépést tartani az uniós átlaggal

Hazánk gazdasága határozottan fővároscentrikus: 2022-ben a bruttó hazai termék (GDP) 37 százaléka Budapestre, további 12 százaléka Pest vármegyére koncentrálódott. A többi vármegye a gazdasági teljesítmény 0,9–5,1 százalékát adta. Az egy főre jutó GDP Budapesten 2,1-szerese, míg a legkevésbé fejlett Nógrád vármegyében kevesebb mint fele volt a 6,8 millió forintos országos átlagnak. 

Az egy lakosra jutó GDP – vásárlóerő-paritáson számolt – értéke az EU-átlaghoz viszonyítva 2022-ben országosan, a fővárosban és 13 vármegyében javult, kettőben nem változott, négyben romlott az előző évhez képest.

Az uniós átlagot 2022-ben is csak Budapest fejlettségi szintje haladta meg, miközben öt vármegyében az EU-átlag felét sem érte el a mutató értéke.

2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének bő kétharmadát a szolgáltatások adták. A szektor súlya Budapesten kiemelkedően nagy (84 százalék), de valamenynyi vármegyében e terület a legnagyobb részarányú, átlagosan 58 százalékos.

Kép: Economx

Az ipar részaránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (37 százalék), míg a mezőgazdaságé a két alföldi régióban és a Dél-Dunántúlon (mintegy 9 százalék). 

Még megrogyva is az ipari beruházások viszik a pálmát

2023-ban a nemzetgazdasági beruházások volumene hazánkban 6,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A fejlesztések 52 százaléka épületek és egyéb építmények építésére, 47 százaléka gépek, berendezések beszerzésére irányult.

A legtöbb beruházást az ipar, építőipar, valamint a szállítás és raktározás területén hajtották végre. 

A beruházási források 38 százalékát Budapesten és Pest vármegyében használták fel. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó fejlesztéseinek értéke (országosan átlagosan 1,3 millió forint) – a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően – Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében, valamint Budapesten volt a legnagyobb, Nógrád vármegyében a legkisebb. A beruházások intenzitásának területi különbségei az utóbbi években lényegesen nem változtak 

Kép: Economx

Az eltérő gazdasági szerkezet következtében az iparosodottabb vármegyékben jellemzően nagyobb a vállalkozások részesedése a beruházásokon belül. Az alacsonyabb fejlesztési intenzitású vármegyékben és Budapesten a költségvetési szervek beruházásai viszonylag magas arányt képviselnek.

A vármegyék jelentős részében az ipar, valamint – a közlekedéshálózat fejlesztésével és logisztikai beruházásokkal összefüggésben – a szállítás és raktározás területén történtek a legnagyobb értékű fejlesztések. Budapesten az ipar, a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területére érkeztek a legnagyobb fejlesztési források. 

Az új kata-törvény kinyírta a cégeket

2023-ban az egy évvel korábbinál kevesebb új cég jött létre, de a kata adózási forma 2022-es átalakítása után kevesebbet is szüntettek meg. 2023 végén összességében 12 százalékkal kevesebb vállalkozás működött, mint 2022-ben.

A működő vállalkozások száma 2023-ban országosan csaknem elérte a 929 ezret. A vállalkozássűrűség szempontjából a járások közötti különbségek továbbra is meghatározók: a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma az ország középső és nyugati térségeiben jellemzően magasabb, keleten és északon – különösen a határ menti és a közép-tiszai járásokban – alacsonyabb volt az országos átlagnál. 

Országosan 85 ezer új vállalkozást alapítottak 2023-ban, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az újonnan indult önálló vállalkozások száma 12, a társas vállalkozásoké 13 százalékkal csökkent.

Kép: Economx

Az új vállalkozások száma a járások mindössze 13 százalékában múlta felül a megelőző évit, 1,5 százalékukban stagnált, a többiben (jellemzően az ország középső részében) elmaradt az előző évitől. 

2022-ben országosan a vállalkozásdemográfia módszertanát követve mintegy 162 ezer vállalkozást nyilvánítottak valódi megszűntnek, 2,2-szer annyit, mint 2021-ben.

A jelentős növekedés oka a kata adózási forma szigorítása miatti megszűntetések magas száma volt.

A megszűnések számának emelkedése Pest vármegye több járásában, valamint a fővárosban volt a legszembetűnőbb. 

Tudomány és technológia 

A nemzetgazdasági szintű kutatásfejlesztési ráfordítások folyó áron számított összege hazánkban 2017 óta évről évre változó ütemben, de folyamatosan növekszik. 2023-ban 1041 milliárd forint volt, egy év alatt 13  százalékkal bővült. Az egy lakosra jutó ráfordítások összege 96 ezer forintról 109 ezer forintra emelkedett.

A hazai K+F tevékenység alapvetően fővároscentrikus: 2023-ban Budapesten használták fel a területre bontható K+F-ráfordítások több mint hattizedét, a vármegyék közül Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Veszprém súlya volt a legnagyobb. A rendelkezésre álló területi adatok alapján 2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan Veszprém (3,08 százalék) és CsongrádCsanád (2,02%) vármegyében, valamint Budapesten (2,31 százalék) fordítottak GDP-arányosan a legtöbbet K+F-re.

A K+F-ráfordítások népességszámra vetített összege 2023-ban a fővárosban, a vármegyék közül pedig csak Veszprémben, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban haladta meg az országos átlagot (109 ezer forint/fő),

a többiben – különösen Békésben, Tolnában, Somogyban és Szabolcs-SzatmárBeregben – jelentősen elmaradt attól. A területi különbségek kismértékű hullámzás mellett hosszú távon némileg mérséklődtek, de ezzel együtt az elmúlt közel két évtizedet tekintve mindvégig számottevőek maradtak. 

A K+F-ráfordításokon belül a vállalkozási forrásból származó összegek aránya a főváros mellett még kilenc vármegyében volt az átlagosnál meghatározóbb. Ugyanakkor az államháztartási források túlsúlya Baranya és Csongrád-Csanád, a külföldieké pedig (amelynek zöme alapvetően rezidens vállalkozások külföldi anyavállalataitól származik) Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt jelentős.