Továbbra sem tudni, miből finanszírozná kormányra kerülése esetén a Tisza Párt a 2026 tavasza utáni gazdaságpolitikát – hiába kérdeztük. Milyen fedezete lenne a Magyar Péter által belengetett áfacsökkentésnek? Konkrétan mennyivel csökkenne ezzel az államháztartás bevétele (főleg annak tükrében, hogy a jelenlegi büdzsé több mint 20 százaléka származik áfából)? Mennyi többletbevételt hozna egy esetleges kétkulcsos szja? Összeszedtük, mit tudunk eddig egy 2026 utáni Működő Magyarországról. 

Kétkulcsos szja-rendszert vezetne be a Tisza kormányra kerülése esetén, 30-35 százalék lehet a felső kulcs

Érdeklődésünknek két apropója is volt.

Ahogy közelednek a 2026-os választások, a kormány egyre több gazdaságpolitikai és népjóléti intézkedést jelent be. Nem meglepő módon a legnagyobb ellenzéki kihívó, a Tisza Párt is előállt saját elképzeléseivel. 

Az Economx forrása szerint – aki rálát a Tisza Párt belső működésére – az áfacsökkentés fedezeteként az Adó, valamint a Pénzügyi munkacsoport szakértői egy kétkulcsos szja-rendszert javasolnak. Előbbi munkacsoportot értesüléseink szerint Kövesdy Attila, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás üzletágának korábbi vezetője irányítja. Egy Magyar Péter vezette kormány 2026 nyarától vezetné be ezt a rendszert, amelyben a jelenlegi 15 százalék mellett lenne egy 30-35 százalékos felső kulcs is, ami a bruttó 1,1-1,2 millió forintot elérő bérekre vonatkozna.

Információinkkal kapcsolatban megkerestük a Tisza Párt sajtóosztályát, rövid válaszukban azt írták, hogy az „alábbi állításból egy szó sem igaz”. Majd hozzátették, hogy a nemzetgazdaság finanszírozhatóságára vonatkozó többi kérdést már számtalanszor megválaszolták.

Szuperjogok és üres kassza – 2026 kemény évnek ígérkezik

Az Index beszámolójából egyébként kiderül, hogy a Tisza Párt szombati pártkongresszusán Magyar Péter is felvetette a szerinte is jogos kérdést, hogy 

miből jut elég pénz a Működő Magyarország című kormányprogram alappontjaira.

Amit meg is válaszolt, abból lesz forrás, hogy visszaszerzik az ellopott közvagyon jelentős részét. 

Erre hoznák létre az  úgynevezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és bár azt a politikus megígérte, hogy az új intézmény szuperjogokkal fog rendelkezni, a hétvégi rendezvényen arról már nem esett szó, pontosan hogyan szerzik vissza ezt a vagyont, és mennyi pénzzel számolnak ebből a magánvagyonok elkobzásából. 

A magyar gazdaság finanszírozhatóságával kapcsolatban a vagyonelkobzás mellett megemlítette ismét, hogy hazahozzák az uniós forrásokat, ami Magyar Péter szerint továbbra is 8 ezer milliárd forint, majd felszámolják a propaganda állami támogatását és a propagandát kiszolgáló intézményeket, amivel évente 500-1000 milliárd közpénzt spórolnak majd. A Tisza Párt szerint 1600 milliárd forintot lehet spórolni átláthatóbb közbeszerzési rendszerrel, valamint a gazdaságpolitika hitelességének helyreállításával olcsóbbá válik az államadósság finanszírozása is, amivel 300-1200 milliárd forintot lehet megspórolni évente.

Az 5 milliárd forint feletti vagyon megadóztatásával több száz milliárd forinthoz jut a magyar költségvetés

– tette hozzá.

Magyar Péter szerint ha a középosztály gazdagodik, akkor a fogyasztás élénkülésével 400 milliárd extra pénzhez juthat a költségvetés, emellett növekedni fog a beruházási kedv, egy százalék növekedés pedig évente 800 milliárd forint pluszt jelent.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszédet mond a párt kongresszusán a nagykanizsai Kanizsa Arénában 2025. július 12-én.
Kép: MTI, Bodnár Boglárka

Bár elvárható lett volna, de azokról a vállalásokról sem beszélt, amelyek konkrét kérdésként szerepeltek a Nemzet Hangja pontjai között. Így egyelőre nem tudhatjuk, hogy a Tisza-kormány mit kezd az adópolitikával. Az mindenesetre aggasztó lehet, hogy Magyar Péter szerint az államkassza üres, és ebből kiindulva 2026 tavaszán sem lesz jobb állapotban. 

Ugyanis Orbán Viktorral kapcsolatban kijelentette, hogy 

osztogatni készül, csak már nincs miből, ezért akar mindenáron hiteleket szerezni.

Áfacsökkentés, szja-reform – 13 ezermilliárd forint a tét

De vajon elegendő lesz-e az áfa- és személyi jövedelem adó-csökkentéshez a NER-vagyonelkobzás ígérete, és a még Brüsszelben ragadt, de hazánknak járó uniós források beszerzése?

A tét súlyos ezermilliárdokban mérhető

Államháztartás összes előirányzott bevétele:

2025: 38728,8 milliárd forint

2026: 39546,3 milliárd forint

Ebből áfabevétel:

2025: 8277,2 milliárd forint

2026: 8793 milliárd forint

Ebből szja-bevétel:

2025: 4905,4 milliárd forint

2026: 4837,4 milliárd forint

Áfa + szja együtt:

2025: 13182,6 milliárd forint

2026: 13630,4 milliárd forint

Kamatkiadások:

2025: 3836 milliárd forint

2026: 3314,6 milliárd forint

Uniós forrásokkal számolnak – fejenként 800 ezer forinttal

A Tisza Párt honlapján elérhető 21 pontos programban már szerepel néhány konkrét vállalás. Például 5 százalékra csökkentenék a zöldségek, gyümölcsök és egészséges alapvető élelmiszerek áfáját (4. pont). Emellett megdupláznák a családi pótlékot, emelnék a legalacsonyabb nyugdíjak összegét, és bért emelnének az ápolóknál, szociális dolgozóknál. Hirdetnének falurehabilitációs programot, a kkv-kat támogatnák a multik és nagy agrárcégek helyett, visszahoznák valamilyen formában a katát, és felülvizsgálnák az előnytelen nemzetközi szerződéseket.

A bevételi oldalon többletet azonban itt csak a Brüsszelből hazahozandó, s a hazánknak járó uniós ezermilliárdokat tünteti fel a párt. Ez visszatérő elem a programban.

Nagy István nemzetgazdasági miniszter átnyújtja Kövér László házelnöknek a 2026-os költségvetés tervezetét az Országgyűlésben rendezett sajtóeseményen, 2025. május 6-án
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A Tisza Párt honlapján szerepelnek a magyar gazdaság talpra állításának előfeltételei is. Magyar Péter programalkotói itt is kiemelik az uniós források hazahozatalát, 

ezzel fejenként 800 ezer forint plusz forrást tud biztosítani a költségvetés számára.

Szerintük a kiszámítható gazdaságpolitika miatt a piac olcsóbban finanszírozná az államadósságot, ami több száz milliárd forint megtakarítást jelenthet. További több száz milliárd forint plusz forrást várnak a propaganda, valamint a felesleges és túlárazott beruházások leállításától is.

A kiadások között szerepel még az adómentesség az újonnan alakuló vállalkozások és a külföldről hazatelepülő magyarok cégek megsegítésére, konkrét összeg nélkül.

Stabilitási Alap és vagyonelkobzás: ígéretek számok nélkül

A gazdasági programpontnál olvashatunk még az úgynevezett Stabilitási Alap (ebből lett később a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal) létrehozásáról, 

ennek bázisát a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerétől visszaszerzett vagyonelemek fogják képezni.

Ez kulcsfontosságú Magyar Péter ígéretei között, mert a Stabilitási Alap célja a gazdasági stabilitás fenntartása – különösen válság vagy gazdasági sokk idején. Igaz, konkrét számok nincsenek hozzárendelve. Arról sincsenek nyilvánosan elérhető számítások, hogy mennyi pénz várható a már beígért vagyonnövekedési különadóból, amit a először tíz-, majd később már csak öt milliárd forintos vagyon felett vezetnének be.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (k) beszédet mond a párt kongresszusán a nagykanizsai Kanizsa Arénában 2025. július 12-én.
Kép: MTI, Bodnár Boglárka

További egyeztetések jöhetnek

Ezt a képet némileg árnyalta a Tisza Párt Nemzet Hangja című konzultációja (már amennyiben egy eldöntendő kérdés képes árnyalni egy gazdasági témát), ugyanis ebben is szerepelt több választási kampányígéret.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható? (92,32 százalék igen)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen? (92,59 százalék igen)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére? (98,29 százalék igen)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk? (99,33 százalék igen)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen? (98,38 százalék igen)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen? (81,9 százalék igen) - (jegyezzük meg, március 15-én azt is megígérte, hogy egy Tisza-kormány azonnal eltörli a 65 év felettiek szja-fizetési kötelezettségét)
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra? (96,08 százalék igen)

Az szja-változás kapcsán azonban az eredményhirdetéskor Magyar Péter megjegyezte

a kérdéseink közül a legalacsonyabb, de mégis magas támogatottsága a 9 százalékra csökkentett személyi jövedelemadónak volt, ebben a kérdésben - az adórendszer igazságosabbá tételéről - érdemes tovább egyeztetnünk a magyar emberekkel.

Az Economx azonban úgy értesült, hogy házon belül oldhatja meg a Tisza a személyi jövedelemadó kérdését, méghozzá kétkulcsos szja-rendszer bevezetésével. Az értesüléseink szerint Kövesdy Attila vezette adóügyi munkacsoport kétkulcsos szja-rendszer bevezetését javasolja, ahol az alsó kulcs marad a most is érvényben lévő 15 százalék, a felső kulcs pedig 30-35 százalék körül kerülhet megállapításra, és a bruttó 1,1-1,2 millió forintot keresőkre vetnék ki.

Az ebből befolyó plusz bevételekkel tudná valamelyest kompenzálni kormányra kerülése esetén a Tisza az áfa csökkentését, amellyel jelentős bevételtől esne el a költségvetés.

Ígéretek vannak, számítások nincsenek

Hogy miből finanszírozható a 2026 utáni gazdaságpolitika, arra egyelőre még nincs igazán konkrét válasz. 

Még a Nemzet Hangja eredményeinek ismertetése előtt, március végén jelentkezett egy összeállítással a Telex, amelyben igyekeztek összegezni az ellenzéki párt gazdasági kampányígéreteinek értékét. A portál emlékeztetett, hogy Magyar Péter március 15-i beszédére a kormány már aznap reagált, amelyben kifejtette a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy 

a Tisza gazdasági programjának a költsége 3000 milliárd forint, az eredmény pedig államcsőd.

A Telex cikkében emlékeztetnek, hogy a Tisza Párt elnöke az ATV-ben viszont érintőlegesen beszélt a program költségeiről és a lehetséges forrásokról:

  • évente 4 ezer milliárd megy el az államadósság kamataira;
  • 5-600 milliárd propagandára;
  • 8 ezer milliárd uniós pénzhez nem fér hozzá az ország (ez egyébként már ebben a formában nem felel meg a valóságnak, így a fentebb már hivatkozott fejenként 800 ezer forintos többlet sem, hiszen a 2021-2027 közötti hétéves költségvetési ciklus alatt az Európai Unió vezetése valóban 22 milliárd eurónyi forrást befagyasztott 2022-ben, azonban az azóta tartó tárgyalásoknak köszönhetően 12,2 milliárd eurót már feloldottak - a szerk.);
  • 3–5 ezer milliárd tűnik el túlárazott beruházásokon;
  • 15-20 ezer milliárd forintot rejthetnek magántőkealapok, bizalmi vagyonkezelők.

A Telex ezért a tizenkét pont között szereplő gazdasági kezdeményezésekkel kapcsolatban kérdéseket küldött a Tisza Pártnak, amivel elsősorban azt szerették volna megtudni, hogy melyik pontnál mekkora költséggel számolnak. Azonban ők sem kaptak Magyar Péter pártjától választ. A Tisza Párt gazdasági programja egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, miközben a társadalmi támogatottságot hangsúlyozzák, és az ígéretek valóban széles körben támogathatók, a konkrét számítások és költségvetési egyensúlytervek továbbra is hiányoznak.