Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazdasági Versenyhivatal június 14-én kiadott közleménye szerint Rigó Csaba Balázs az azerbajdzsáni Susa városában vett részt a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) tagállamainak versenyhatóságai közötti éves találkozón. A magyar nemzeti versenyhatóság még 2024 januárjában csatlakozott megfigyelőként ehhez a platformhoz, miután Magyarország 2018-ban megfigyelői státuszt kapott magában a Türk Tanácsban.
A rendezvényen a GVH elnöke kétoldalú egyeztetést folytatott az azerbajdzsáni versenyhatóság vezetőjével, aminek keretében aláírtak egy középtávú cselekvési tervet. Ennek értelmében a magyar hatóság szakmai támogatást nyújt az azeri félnek egy, a magyar online Árfigyelőhöz hasonló rendszer kidolgozásában. Rigó Csaba Balázs emellett
az üzbég versenyhatóság vezetőjével is tárgyalt az Árfigyelő működési mechanizmusáról.
A susai találkozón tartott beszédében a GVH elnöke kijelentette:
Versenyhatóságokként egyik kiemelt felelősségünk, hogy a mesterséges intelligencia előnyeinek széleskörű elterjedése során ne csorbuljanak a tisztességes piaci verseny feltételei, valamint a fogyasztók érdekei.
Felszólalásában kitért a nemzetközi konfliktusok gazdasági hatásaira is, hangsúlyozva, hogy „az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok folyamatos kockázatként és nyomásként jelennek meg az infláció terén, ezek kezelésében pedig a versenyhatóságoknak is fontos szerepe van.” Rigó hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhítésében fontos szerepet kell kapniuk az olyan soft law eszközöknek, mint az online Árfigyelő rendszer.
A GVH a keleti kapcsolatokat az OECD-vel közösen működtetett Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központon (ROK) keresztül is ápolja. A központ rendezvényein 2025-ben több mint 30 szakember vett részt a türk államok (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) képviseletében.
A GVH elnöke nem hátrál meg
A versenyhivatal határozott keleti szerepvállalása és a türk front tartása mondjuk úgy erős kontrasztban áll a az új kormány irányvonalával A Tisza Párt kampányának egyik legmeghatározóbb ideológiai választóvonala pont a keleti diktatúrákkal való szakítás volt. Magyar Péter alig egy éve még így fogalmazott:
Türk tanácsok jönnek, keleti diktátorok mennek, de a magyarok az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket annak minden hibájával és kompromisszumokkal együtt.
illetve, hogy:
Kelet vagy Nyugat, korrupció vagy becsület, Türk Tanács vagy Európa, Fidesz vagy Tisza?
A kormányváltás óta eltelt két hónapban azonban Orbán Anita külügyminiszter egyetlen szót sem vesztegetett a Türk Tanácsra. A hivatalos retorika kizárólag a transzatlanti integrációt sulykolja.
Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben kormányzati szinten teljesen háttérbe szorult a türk orientáció, a GVH elnöke továbbra is aktívan építi a kétoldalú kapcsolatokat.
Nemcsak a GVH kavar: a NAV-nál is spájzban vannak a türkök
A keleti orientáció fenntartása azonban messze nem korlátozódik a versenyhivatalra. Nem verték túl nagy dobra, de a Türk Államok Szervezetének hivatalos tájékoztatása szerint Budapest adott otthont a tagállamok adóhatósági vezetői első hivatalos találkozójának (First Meeting of the Heads of Tax Administrations of the OTS).
Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése is partnerként vett részt a keleti szövetségi rendszer intézményesítésében, méghozzá szorgalmas házigazdaként.
Kísért a budai szellemvilla
Hogy a Türk Tanács adóhatóságainak megbeszélése hol zajlott, arról sehol nem találtunk információt, sajnos a képekből sem derül ki egyértelműen. Mindenesetre találkozóhely azért akadna: példának okáért a keleti különutasság leglátványosabb mementója, amely a XII. kerületi Budakeszi úton található. Az állam 2016-ban 1,4 milliárd forintért vásárolta meg a 800 négyzetméteres Ybl-villát, amelyet 2019-ben a Türk Tanácsnak adtak ingyenes használatba. Az épület 2026 júniusában is teljesen üresen, szellemépületként áll. Pedig nem aprózták el: A Külgazdasági és Külügyminisztérium korábbi beruházásában nettó 252,9 millió forintért alakítottak ki egy 9077 négyzetméteres „történelmi kertet” az épület körül, amely a műszaki leírás szerint
a Fibonacci-sorozat matematikai elveit követi, kocsifordító rondóval és jurta ihletésű kerti elemekkel.
Mindez ráadásul jelentős közpénzt emésztett fel: a fenntartása, működtetése és a bérköltségek már az első két évben is 891 millió forintba kerültek az adófizetőknek, és vélhetőleg azóta sem lettek alacsonyabbak.
Miért nem mozdítható el a GVH elnöke?
Magyar Péter a választások előtt, a nyíregyházi országjárásán mások mellett név szerint követelte a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek távozását, mivel álláspontja szerint a hatóság asszisztált a piaci verseny korlátozásához.
A kormányfő május végéig adott ultimátumot a közjogi tisztségviselőknek a lemondásra, ám a GVH vezetése nem tett eleget a felhívásnak. Ebben közrejátszik a hatóság elnökének erős törvényi védettsége. Rigó Csaba Balázst közvetlenül a választások után, 2026. április 15-i hatállyal nevezte ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a második, hatéves elnöki ciklusára, az akkori miniszterelnök javaslatára.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény egyértelműen kimondja:
A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
A GVH a lemondásra vonatkozó megkeresésekre hivatalos válaszában korábban rögzítette: „A GVH elnöke mindenkor az esküjét és a jogszabályokat betartva jár el, ezért nincs indoka lemondani.”
A hatóság és az új kormányzati többség közötti feszültséget tovább élezte Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza, aki korábban a Partizánban arról beszélt, hogy a magyar gazdaságban van egy NER-es rész, „ahol nem nagyon tudunk mit tenni”, míg más szereplőkkel szemben a kormányzati narratívának megfelelő, túlzó bírságokat szabtak ki. A GVH a vádakat azonnal „valótlannak" minősítette és visszautasította.