Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyolc közjogi tisztségviselőt szólított fel lemondásra győzelmi beszédében Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mondván, hogy távoznia kell azoknak, akik az eddigi rendszer bábjai és tartóoszlopai voltak.
Az általa megnevezett tisztségviselők között a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerepelt.
Az Index gyűjtése szerint valamennyien reagáltak is Magyar Péter felszólítására. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint „az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást”.
A GVH úgy reagált, hogy a működésre vonatkozó jogszabályok alapján, és azok maradéktalan betartásával működik és ellátja az abban előírt feladatait.
A Kúria szerint „az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja″.
Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék szintén az Alaptörvényre hivatkozva írták azt, hogy „az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza″. Az Alkotmánybíróság is csak annyit írt, hogy a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el a feladatait.
Miután a Tisza Pártnak kétharmados, vagyis alkotmányozó többsége lesz az új Országgyűlésben, ezért akár új alkotmányt is írhat a leendő kormány, ennek szándékát pedig Magyar Péter már be is jelentette a választás után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján, így valamennyi közjogi tisztviselő sorsa kérdéses lehet.
Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben azonban megfosztási eljárást lehet kezdeményezni, aminek a megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az eljárást az Alkotmánybíróságnak kell lefolytatnia, az alkotmánybírák pedig kétharmados többséggel határozhatnak az államfő sorsáról, még akkor is, ha nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért őt büntetni kellene.
